Budapest, 2017. (40. évfolyam)
3. szám, március - Az ismeretlen görl - Zappe László: Kellemes kétszemélyesek az Izabella és a Bethlen téren
31 BUDAPEST 2017 március KELLEMES KÉTSZEMÉLYESEK AZ IZABELLA ÉS A BETHLEN TÉREN Zappe László Hatalmas rohanással kezdődik az előadás. A Magyar Színház stúdiótermébe (Sinkovits Imre nevét viseli) hátulról ront be Gáspár Kata, végigszáguld a nézők közötti folyosón, majd eltűnik balra hátul a díszlet mögött. Nyomában rohan Takács Géza, szemlátomást üldözi a fiatal nőt, aki szóba sem akar állni vele. Igazán figyelmes nézőnek – amilyen nincs – rögtön föltűnhetne, hogy jobbra van egy házajtó, ott talán menedékre lelhetne a hölgy, ha igazán akarná. Ám ő balra fut, valami lugasféle mögött esik csapdába. Dario Nicodemi darabja három menetes szerelmi évődés, a címben előre közölt napszakokban. A vége nemhogy kiszámítható, de ebben a műfajban kötelező. A néző meg boldogan tesz úgy, mintha ezt nem tudná, és élvezettel izgulja végig a húzd meg, ereszd meg ősi elve alapján működő kötekedést. Még attól sem érez csalódást, amikor kiderül, hogy átverték. A fiatalember ugyanis kezdetben azt hiszi, férjes asszonyt üldöz. De akkor sem riad meg – egyetlen pillanatra sem –, amikor kiderül, hogy vágyának tárgya ártatlan leányzó, férje nincs, csak vőlegénye, és ahhoz sem fűzi túlságosan mély érzelem. Pedig az még a vígjátéki közhelyek közt is szinte alapszabály, hogy az ilyen fiatalasszonyokra leső vagy őket üldöző fiatalemberek iszonyodnak a házasságtól. Igaz, amikre én gondolok, azok frivol francia darabok. Az olaszok úgy látszik, erkölcsösebbek – vagy azok voltak a darab születése idejében, úgy a múlt század húszas éveiben. Pedig nem tenne rosszat a bohózatnak, ha az ifjú kissé megriadna a nősülés veszélyétől. Fokozná a feszültséget, talán még a gyanakvásra hajlamosabb nézőt is becsapná az a lehetőség, hogy a fiú netán mégis föladja. A nő pedálozhatna, hogy visszatérítse eredeti vágyaihoz. Milyen izgalmas lehetne! De itt ilyet nem tesz hősünk. Makacsul ragaszkodik nősülési szándékához, még anyukáját is belekeveri a hódítási tervbe. Varga Éva rendező ragaszkodik a darab idilli, jámbor ártatlanságához. Csöppnyi ürmöt sem szeretne a bőségesen csordogáló mézbe keverni. A látvány (gondolom, a színlapon szcenikusnak nevezett Balázs András leleménye) is idilli, lugas és udvarház-portál mintaszerű. Gáspár Kata ruhája habos, kislányos. Takács Géza barna öltönye szükségképpen semleges. Mindez azonban valójában lényegtelen. Nicodemi műve szerepdarab, minden a két színészen múlik. Gáspár Kata szép, bájos, kedves, energikus, elég színes is a női szeszélyek megjelenítéséhez, játékának mélysége arányos a darabéval. Takács Géza hisztis-hebrencs alkata ad némi sajátos, már-már eredeti mozgalmasságot az érzelgős történethez. Kétszemélyes darabbal kedveskedik nézőinek a Bethlen Téri Színház is. Igazi női darabbal. Sőt anya-lánya darabbal, ahol anyát és lányát anya és lánya is játssza, Tordai Teri és Horváth Lili. „Pataki Éva sikeres, több kiadást megért könyvéből, a Nőből is megárt a nagymama! regényéből készült színpadi művet a Találkozások program keretében a pályakezdő Cseh Judit rendezi, mentora Mészáros Márta” – tudatja az előzetes. Többet nem is kell tudnunk. Két elválaszthatatlanul összetartozó nő örök küzdelme, huzakodása, versengése és mindettől el nem pusztítható szeretete akkurátus rendbe van szedve a színpadon. Az esküvőtől az unoka születéséig tart a történet, benne van minden, ami ilyenkor mindenkivel megesik, meg az is, ami ugyancsak gyakori, még ha néhányan el is kerülik. A mama elvált, így aztán van témája a két asszonynak azon kívül is, hogy ki mit vegyen fel az esküvőre, meg hogy a mama mit kezd az elektromos gyerekőrrel, és elrontja-e a kicsit azzal, ha ölbe veszi. Az anya tüzetesen megvallhatja a lányának, mikor, hogyan, kivel csalta meg az apját, aminek aztán válás is lett a vége. A látvány felelőséről nem vall a színház honlapja, talán nincs is mit. Valami paravánfélék mögé mennek a színésznők átöltözni, főképp, mert Horváth Lili több szerepet is játszik, középen meg egy presszóasztalnál lehet párjeleneteket létrehozni. Mert egyébként természetesen jobbára telefonon érintkeznek a látható és nem látható szereplők, amilyen például az anya barátnője meg a fia, aki valahonnan a világ túlsó feléről telefonál. Sok apró dráma, kellemes időtöltés. Ki ne örülne, ha mindennapjait magazinok címlapjaira illő sztároktól látja viszont. ● A nagy sikerre való tekintettel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum májusig hosszabbította meg Az ismeretlen görl című kiállítását. A tárlat az 1930-as évek mulatóinak, korabeli szép magyar kifejezéssel élve a dancingoknak, a bennük megforduló névtelen művészeknek és neves vendégeknek állít emléket. A tárlat kurátora, Molnár Dániel színháztörténész öt közgyűjtemény és hat magángyűjtő eddig ritkán vagy soha nem látott kincseiből állította össze a kiállítást. Kiderül, hol voltak Budapest szimplakertjei az 1930-as években, mennyi pénzt mulatott el Pesten a Wales-i herceg, mennyit kerestek az őt szórakoztató táncosnők, és hogy mely magyar arisztokraták keresték a lányok társaságát ekkoriban. A látogatók előre meghirdetett időpontokban (március 18., április 8.) kurátori tárlatvezetéseken is részt vehetnek, a részvétel feltételeiről bővebben a múzeum honlapján tájékozódhatnak: www.mkvm.hu. ● AZ ISMERETLEN GÖRL Huncutságok a pesti éjszakában Kiállítás és tárlatvezetések a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, meghosszabbítva 2017. május 7-ig BUDAPEST 17-03.indd 31 2017.03.08. 15:23:33
