Budapest, 2016. (39. évfolyam)
3. szám, március - Lengyel Beatrix: FÉNYIRDA - Köszönet az adományozóknak
BUDAPEST 2016 március 24 KÖSZÖNET AZ ADOMÁNYOZÓKNAK Lengyel Beatrix A következő s az azután következő nemzedékek számára a múzeum hiteles helyként őrzi meg a tárgyakat – képeket – abban a formában, ahogy keletkeztek, nem alakítva át őket az aktuális ízlés és szokásrend szerint. Ez a legfontosabb, legalapvetőbb feladata. A közösség generációinak felelősséget kell érezniük az utánuk következők iránt. Igyekezniük kell gyarapítani és átörökíteni az elődök és saját koruk tárgyiasult üzenetét. FÉNYIRDA Közhely, hogy az 1990-es évektől radikális változásnak vagyunk tanúi, a fényképezés egy fontos korszaka, az analóg technika a szemünk előtt tűnik el a gyakorlatból. Sőt, talán már múlt időben fogalmazhatunk: megtörtént az analóg, ezüst alapú fotográfiáról a digitális fényképezésre történő áttérés. A kézbe fogható, albumban gyűjthető fotográfiák kora lejárt. Most már olyan generációk nőnek fel, amelyek tagjairól csak digitális felvételek készülnek, lassan már otthon sem látnak családi felvételként diát, fekete-fehér vagy színes papírképet, horribile dictu: negatívot. S a régi fényképek, ha már nem ismerik a rajtuk szereplőket, nem tudnak semmit a megörökített eseményekről, nem egyszer a szemétben végzik, vagy – jobb esetben – megjelennek a Vaterán. A nagy, még meglévő hivatali archívumok is vergődnek, túl sok gondot okoz a tárolás, kevés a szakember. Közben pedig radikálisan nő az eredeti fényképek ára a fotóműtárgy-piacon. A múzeumok nehezen tudják tartani a lépést, megvásárolni a közösségi gyűjtemény számára azokat a képeket, amelyek históriai szempontból fontosak, korjelzők, netán a technikájuk miatt különlegesek, művészi nyomatai saját koruknak. Kutathatók, hozzáférhetők Ebben a helyzetben, ma, a váltás korában vagy éppen a váltás végén, a szisztematikus és az esetleges gyűjtés, illetve a dokumentálás különösen fontos feladata a gyűjteményeknek. Ezt a munkát akár a feldolgozás és a bemutatás, közösségi megosztás kárára is folytatnunk kell, mert a pillanat most van itt! A hagyományos fotográfia darabjai rövid időn belül olyan különlegességgé válnak a maguk tárgyi valóságában, mint régi korok mára „Ölelkező kutyák” Hemző Károly felvétele, 1983
