Budapest, 2016. (39. évfolyam)
3. szám, március - Somogyi Krisztina: HOSSZÚ TÖRTÉNET - Családi ház és építészet
fotó: Sebestyén László BUDAPEST 2016 március 20 Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara A pilisborosjenői ház tervezéséért Földes László és Sónicz Péter elnyerte a Média Építészeti díj eseményen a zsűri különdíját és Az év háza versenyen a MÉSZ különdíját. Adott tehát egy ház, ami a szakmának is, a közönségnek is tetszik. A Budapestről kiköltözött lakók, a helyi építési hatóság és az építész is büszke rá. Ennek ellenére biztosan lesznek olyanok, akik a képek láttán meglepődnek, hiszen elsőre hagyományos, nyeregtetős falusi épületnek tűnhet a díjnyertes alkotás. A kortárs építészet szemléletébe azonban nagyon is szépen illeszkedik, s bár az utcáról alig látszik, paradox módon Európától Japánig magára vonta a szaksajtó figyelmét. A családi házak tervezéséről Földes László Ybl-díjas építészt kérdeztük. – Milyen jegyek alapján mondja az építész, hogy jól sikerült a ház? – Számít a külcsín, de az önmagában kevés. Számít, hogy mennyire jól használható, mennyire jók a belső terei. Épület és környezet viszonya, így a településsel, utcával való kapcsolata is fontos. És számít, hogy a használókkal mennyire van szinkronban. A megbízóimról nyugodtan mondhatom, hogy nagyon jó emberek. Jó szívűek, kedvesek, harmonikusan élnek. Nagyon kulturáltak, és nincs bennük nagyzolási vágy, nem akartak hencegni. Érdekes, hogy éppen ezzel a szerény házzal keltettünk nagy figyelmet. A siker fontos része – ami egyébként a Pilisborosjenői Építési Osztálynak is fontos volt – az épített környezethez való kapcsolódás. A helyiek büszkék hagyományos ófalujukra, szerethető arculatát őrzik. Szigorral szembesültünk. A hivatalban előírták a magas tetőt, kéréseik voltak a vakolatra és a téglára vonatkozóan. Engem ez nem zavart, mert nagyon izgat, hogy olyan házat hozzak létre, ami egyszerre régi és új. Néprajzos szülők gyerekeként parasztházak felmérésén nőttem fel. Érdekel az az építészet, ami magában hordozza a hagyományokat, ha nem is feltétlenül formai értelemben. A Hosszú ház esetében a kis fesztáv, a nyeregtető, a vastag falak mind olyan szerkesztési elvek, amelyek már százötven évvel ezelőtt megvoltak. De az építésznek az a feladata, hogy kortárs eszközökkel fogalmazza meg, amit akar. Annál is inkább, mert ebbe a házba nem egy gazdálkodó parasztcsalád költözött be, hanem egy értelmiségi házaspár. Érthető módon más az életmódjuk, az igényeik. Az új szempontokat kellett úgy Családi ház és építészet szöveg: Somogyi Krisztina, fotó: Sirokai Levente HOSSZÚ TÖRTÉNET Földes László Ybl-díjas építész
