Budapest, 2016. (39. évfolyam)

3. szám, március - Somogyi Krisztina: HOSSZÚ TÖRTÉNET - Családi ház és építészet

fotó: Sebestyén László BUDAPEST 2016 március 20 Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara A pilisborosjenői ház tervezéséért Földes László és Sónicz Péter elnyerte a Média Építészeti díj eseményen a zsűri külön­díját és Az év háza versenyen a MÉSZ különdíját. Adott tehát egy ház, ami a szakmának is, a közönségnek is tetszik. A Budapestről kiköltözött lakók, a helyi építési hatóság és az építész is büszke rá. Ennek ellenére biztosan lesznek olya­nok, akik a képek láttán meglepődnek, hiszen elsőre hagyományos, nyeregtetős falusi épületnek tűnhet a díjnyertes al­kotás. A kortárs építészet szemléletébe azonban nagyon is szépen illeszkedik, s bár az utcáról alig látszik, paradox módon Európától Japánig magára von­ta a szaksajtó figyelmét. A családi há­zak tervezéséről Földes László Ybl-díjas építészt kérdeztük. – Milyen jegyek alapján mondja az épí­tész, hogy jól sikerült a ház? – Számít a külcsín, de az önmagában ke­vés. Számít, hogy mennyire jól használható, mennyire jók a belső terei. Épület és kör­nyezet viszonya, így a településsel, utcával való kapcsolata is fontos. És számít, hogy a használókkal mennyire van szinkronban. A megbízóimról nyugodtan mondhatom, hogy nagyon jó emberek. Jó szívűek, kedvesek, harmonikusan élnek. Nagyon kulturáltak, és nincs bennük nagyzolási vágy, nem akar­tak hencegni. Érdekes, hogy éppen ezzel a szerény házzal keltettünk nagy figyelmet. A siker fontos része – ami egyébként a Pi­lisborosjenői Építési Osztálynak is fontos volt – az épített környezethez való kapcso­lódás. A helyiek büszkék hagyományos ófa­lujukra, szerethető arculatát őrzik. Szigor­ral szembesültünk. A hivatalban előírták a magas tetőt, kéréseik voltak a vakolatra és a téglára vonatkozóan. Engem ez nem za­vart, mert nagyon izgat, hogy olyan házat hozzak létre, ami egyszerre régi és új. Nép­rajzos szülők gyerekeként parasztházak fel­mérésén nőttem fel. Érdekel az az építészet, ami magában hordozza a hagyományokat, ha nem is feltétlenül formai értelemben. A Hosszú ház esetében a kis fesztáv, a nyereg­tető, a vastag falak mind olyan szerkesztési elvek, amelyek már százötven évvel ezelőtt megvoltak. De az építésznek az a felada­ta, hogy kortárs eszközökkel fogalmazza meg, amit akar. Annál is inkább, mert ebbe a házba nem egy gazdálkodó parasztcsalád költözött be, hanem egy értelmiségi házas­pár. Érthető módon más az életmódjuk, az igényeik. Az új szempontokat kellett úgy Családi ház és építészet szöveg: Somogyi Krisztina, fotó: Sirokai Levente HOSSZÚ TÖRTÉNET Földes László Ybl-díjas építész

Next

/
Thumbnails
Contents