Budapest, 2016. (39. évfolyam)
3. szám, március - Holló Szilvia Andrea: TÉRKÉPKÉP - Döring háza Pesten, a’ Bétsi útszában
BUDAPEST 2016 március 15 forint, postán borítékban, hetenként hatszor küldve tíz pengő forint; kevesebbszer küldve 9 forint. – Előfizethetni Pesten, Nádor utca, Döring-házban, »Kossuth Hírlapja kiadóhivatalában«, vidéken minden postahivataloknál.” Kossuth mindig is kedvelte ezt a dinamikusan fejlődő környéket, már a harmincas években itt lakott. A Törvényhatósági Tudósítások előfizetési felhívása szerint „Lakásom a József piaczon az óránál, 166. szám, első emelet, özv. Szapáry grófné házában”, később a Fürdő utcában (ma József Attila utca 3.) bérelt egy akkora lakást, hogy még a Tudósításokat buzgón másoló jurátusok is elfértek benne. Akkoriban, mint azt már Eötvös József és a Wodianer-ház esetében láttuk, nem volt szokatlan a lakás és az iroda ilyesforma összekötése. A Döring-házban lévő első emeleti lakása mellett rendezte be Kossuth saját pénzügyminiszteri irodáját, miközben magát a minisztériumot a Várban helyezték el. 1848 őszétől a Honvédelmi Bizottmánynak is itt volt a hivatala. Amikor a kormány Debrecenbe tette át székhelyét, s Pestet elfoglalták az osztrák csapatok, 1849 januárjában Liechtenstein herceg tá bornokainak utalták ki Kossuth nem túl tágas lakását. Ezt ugyanis csupán egyetlen hálószoba, egy nappali, egy apró cselédszoba, egy konyha és egy mindenes helyiség alkotta. Februárban a Jogügyi Igazgatóság a Döring-házat lezáratta. A forradalmi kormány visszatérésével, 1849 nyarán Kossuthék aztán visszaköltöztek az épületbe, és itt rendezték be kormányzóelnöki hivatalát, mely három helyiségből állt, egyet az írnokok használtak, egyet az elnök, egyet pedig tárgyalónak tartottak fenn. A Kossuth család július 8-án sietve hagyta el Pestet, csak a ruhaneműt és a mindennapi használati tárgyakat vitték magukkal, s néhány bútort. A házat az osztrák hivatalos szervek 1850 márciusáig ismét lezáratták, majd a lakás és az iroda berendezését elárverezték. A család hirtelen távozásának bizonyítékai az árverési jegyzékek, eszerint a lakásban maradt tűzhely, pléh kalapdoboz, hordozható árnyékszék, nem vitték magukkal a gyerekek játékait és Kossuth kedvenc gyalupadját sem. Az értékes szőrmékből, bőrökből álló téli ruhatárukat Domonkos szűcs tisztítójában foglalták le. A jobb állapotban lévő bútorokat, szebb tárgyakat a Haditörvényszék és a Főügyvédség vette meg, de a többire bárki szabadon licitálhatott. A vevők nevét és a vásárolt tételeket a levéltári iratok megőrizték. A Döring-ház tulajdonosa kávéház nyitására ugyan nem kapott engedélyt, de házába fogadta a Pesti Műegylet rendes éves tárlatát. A művészeket a Redoute épületéből a szabadságharc ideje alatt odaköltöző képviselőház szorította ki. Buda ostromakor az osztrákok a városi táncpalotát szétágyúzták, a kiállításnak új helyet kellett keresni. Az egylet így jutott el a Döring-házba, ahol 1851. július 8-án nyílt meg műtárlatuk, de a következő évektől a Nemzeti Múzeum, illetve a Diana-fürdő (a BM épületelődje a Széchenyi téren) lett a helyszín. Döring a Nádor utcai ingatlant 1854-ben eladta a Goldberger családnak. Az egymást váltó tulajdonosok sorából említést érdemel a Magyar Általános Hitelbank. Ők 1880-ban vették meg a házat, és Petschacher Gusztáv tervei alapján újabb emeletet építettek rá. A bankszékházban alapították meg 1895. január 24-én az osztrák hajózási vállalat hazai vetélytársának szánt Magyar kir. Folyami és Tengerhajózási Részvénytársaságot. Pár évvel később a Magyar Evezős Egyesületek Országos Szövetsége is ott működött, ahogy mérnökök és ügyvédek irodái, tokajhegyaljai borászok is ezen a címen lettek bejegyezve. A tulajdonváltozás mindig változtatásokkal járt együtt. Átépítették a főlépcsőházat, új öntöttvas korlátot helyeztek fel, az egyik helyen áttörték a közfalat, máshol nyílásokat falaztak el, megszüntettek egy csigalépcsőt, a homlokzatra figurális domborművek kerültek. S ha ez még nem lett volna elegendő, a húszas években két újabb emelettel megtoldották. A második világháborút követően az államosított épületet a Magyar Tudományos Akadémia hivatalai használták. A statikai túlterhelés miatt a falak repedni kezdtek, a leromlott állagú Döring-ház fennmaradása kétségessé vált. Borsos Béla 1956. szeptember 27-én kelt műemlékvédelmi szakvéleménye három megoldást javasolt: az épületet változatlanul hagyva megerősítik, vagy lebontják és helyén újat emelnek, vagy műemléki helyreállítás keretében megszüntetik az emeletráépítéseket. Az illetésekesek a harmadik javaslatot fogadták el. A két éven át tartó renoválás alatt visszaállították a főbejárat dongaboltozatának és az első emelet előcsarnokának eredeti állapotát. Bár az is szóba került, hogy ide helyezik a Nemzeti Szalont a lebontásra ítélt Erzsébet téri épületből, inkább iskolai célokra engedték át. Még folytak az apróbb kőművesmunkák, amikor 1958. október 13-án megkezdődött itt a tanítás. A Döring-ház ma is oktatási intézmény: a Hild József Általános Iskola. A cikk szerzője is itt koptatta az iskolapadokat (bár akkor Münnich Ferenc neve szerepelt az utcatáblán), s mivel az alsósok tantermei az első emeleten voltak, talán éppen Kossuth egykori lakásában gyakorolta az egyszeregyet. ● fotó: Sebestyén László
