Budapest, 2016. (39. évfolyam)
2. szám, február - Simplicissimus Budapestje
letszárnyakkal. A földszinti medencék felett felkerestük az éttermet (kaptunk fehér köntöst), aztán felmentünk a tetőre, és ott megmártóztunk a szabadtéri medencében. Ennek a tetején van egy érdekes, kupola alakú vasszerkezet, a kupolából csak a bordák vannak meg – ez messziről jelzi, hogy van itt valami fontos. Mínusz 5 fok lehetett, különös élmény a város fényeit látni, az Országháztól a Nemzeti Színházig minden nagyon szép és kivehető. A túrát a Szaunavilág nevű részben fejeztük be, itt lepedőt kaptunk. Osztálytársamat lépten-nyomon felismerték a vendégek. Hogy lehet ez? – kérdeztem. Hát mert évente van törzsvendég-találkozó... Az új részben bizonyos dolgokat úgy építettünk meg, ahogy a vendégek szerették volna. Milyen jó lehet itt nyáron... Sajnos a több személyes ingyen bérletet néhány hét múlva vissza kell adnom. Csak azért kaptam, hogy járjam végig az összes fürdőt. Mert a Budapest Könyvben a leírások még a fürdőforradalom előtti állapotot mutatták. Ami a romkocsmák és a gasztroforradalom mellett Budapest harmadik vonzereje lett. Az epiteszforum.hu-n a fürdő tervezője érdekesen számol be a tervezés és építés dilemmáiról, itt: http://epiteszforum.hu/varosnezes-furdoruhaban-rudas-furdo-deli-szarny-atepitese. Az éttermi részt szerkezetkészen adták át a 10 évre bérlő cégnek – az eredmény, úgy tűnik, elmaradt az építész várakozásától: „Az étterem bérlője és választott építésze által megfogalmazott, kommersz, semmihez sem köthető belsőépítészet, a szín- és fénykezelés, a formai megoldások (...) érthetetlenek számunkra. (...) Mindamellett, hogy őszintén drukkolunk az étterem üzleti sikeréért, a megvalósult étterembelsőt egy óriási kihagyott lehetőségként vagyunk kénytelenek tudomásul venni.” (A Rudas fürdő új, déli szárnyát tervezte Vékony Péter, belsőépítész Medveczky Kazimir, megrendelő Szőke László ve zérigazgató). VoxPopuli: Mosolygós esete a Rudassal Megmutattam, amit a Rudasról írtam Mosolygósnak, a Nagy Budapest Törzsasztal lelkes tagjának, lapunk Facebook oldala szerkesztőjének, „Közép-Európa legfiatalosabb nyugdíjas hölgyének”. Tudtam róla, hogy testi nyavalyái miatt sokat jár fürdőbe. Ezt a kommentárt fűzte hozzá: „Ismert okokból elég gyakran járok vizes létesítményekbe. A múlt nyáron megnéztem az új Rudast is. Engem sajnos nem vitt körül senki. De jó is lett volna! Iszonyatosan drága lett volna, ha mindenhova be akartam volna menni, így csak a hagyományos uszodába vettem jegyet. Úgy döntöttem, hogy nem fogok ide járni úszni, mert: 1) Nem szeretem a koedukált öltözőket. Nem biztos, hogy szekrényt egy öltözőfülke környékén találsz. Ilyenkor mindenféle cuccoddal hurcolkodhatsz oda-vissza, miközben csukogathatod a szekrényedet. Még nem tudok elég fesztelenül a tükör előtt mindenfélézni, hajszárítani stb., ha nem csak nők vannak. Én bajom. 2) A közös öltöző és az úszómedence nagyon távol van egymástól, különféle szintek között kell bóklászni, nem beszélve a lépcsőkről. Valahol a mozgássérülteknek van egy lift, nem próbáltam ki. Maradok a jó öreg Kondorosi úti uszodánál (múlt nyáron felújították, még most sincs teljesen befejezve, a nagyközönség tájékoztatása elképesztően rossz). A nyugdíjas jegy csak 1300 Ft, bérlettel 10 alkalom 11000 Ft. Sajnos még mindig nem lehet kártyával fizetni. De van külön női öltöző és a szekrényem előtt motozhatok. A padló télen langyos. Igaz, hogy hétköznap az iskolások miatt kevesebb sávon lehet úszni, de még így is előfordul, ha jó időt fogok ki, egyedül úszom egy sávban, legfeljebb ketten. A Rudasban nem tudtam érdemlegesen úszni, olyan sokan voltak, biztos jobb időszakot is ki lehet fogni.” Szóban még hozzáfűzte, hogy tudja, milyen kötöttségek közepette kellett a fürdőt újjáépíteni, és hogy milyen jó, hogy Budapesten ekkora a fürdőválaszték – ez a budapestiek nagy luxusa. Én még azt fűzöm hozzá, hogy a Rudas ínyencségei valóban nagyon drágák, és ezt inkább a külföldiek engedhetik meg maguknak. De ha elterjed a híre (sok más budapesti újdonsággal együtt), akkor több turista jön Budapestre, több lesz az adóbevétel, munkaalkalom – és az jobb lesz minden társadalmi helyzetű városlakónak. Annak is, akinek nem telik arra, hogy ide járjon. Ha a felújítás után alacsonyan tartották volna az árakat, akkor veszteség keletkezne, amit közpénzből kellene pótolni – azok pénzéből, akik esetleg egyáltalán nem járnak fürdőbe. Ráadásul növekedne a zsúfoltság. Ami hétvégén, ahogy tudni lehet – már így is szinte elviselhetetlen. ● 19 Zsitva Tibor felvétele (az epiteszforum.hu szíves engedélyével)
