Budapest, 2016. (39. évfolyam)
12. szám, december - Buza Péter: Jókai, a szőlő
BUDAPEST 2016 december 26 ugyancsak az a piros-vörös („szégyenpi ros”) bogyós Bronnerstraube, ezzel talál koztunk anyaként a Chasselas Jókai Mór fogamzástörténetében. A János árnyékában élő Józsefről viszont nagyon keveset tudunk. Ő is, miként bátyja, s András nevű öccsük, aki 1915-ben, Miskolcon halt meg, Ádámföldön (ma: Mošurov) született, 1852. mácius 12-én. Tanítónak tanult, mesterként Nagymihályra (Michalovec) szegődött, az ott működő elemibe. Hamarosan mint igazgató tűnik fel a címtárakban, s ezzel egy időben, az 1880-as években tanulmányt ír Napsugár mint munkás címmel, aztán 1892-ben egy másik fontos írást is publikál a Tokaj-hegyaljai szőlők rohamos pusztulásáról. Mert szenvedélyes fajtagyűjtő, akár csak a bátyja. Nagymihályi kertjének büszkeségeit áruba is bocsátja. Egy 1899. évi árjegyzékét néhány éve az Axioart árverési portálon kínálták vételre. Sajnos a tétel illusztrációján a felbontás miatt nehezen olvashatóak a betűk és a számok, de az a témánk szempontjából döntő érdekességű tény igen, hogy CSAK muskotály szőlőket hirdet. Huszonegy fehéret, hat vöröset és két feketét. (Ez az árjegyzék egyetlen nagykönyvtárunkban sincs meg, vagy ha mégis, nagyon eldugták.) Lázár János feltételezi, hogy csak alkalmilag látogatta meg bátyját – akkor lehet, hogy hetekre vagy hónapokra – kertjében, a szőlőtelepen álló házában. S volt bizonyosan, amikor hozott magával Jókai Mór oltványokat. Hiszen megeredtek, s ma egyedül itt tenyészik a fajta, amelyet egyébként idővel az élő gyűjtemény felmérői bátyjának a nevére vettek: több adatbázisban is Mathiász János nemesítési produkciói közt szerepeltetik. Ami pedig tény: egészen biztos, hogy éppen olyan szorgalmas és tehetséges nemesítő volt – ő is főleg a csemegefajták körében –, mint János. Sorsáról, életútjáról, családjáról, szakmai karrierjéről, haláláról semmi továbbit nem tudunk. Budai Borpanoráma Amikor Jókai először látta vendégül svábhegyi kertjében édesanyját, aki Laborfalvi Rózával kötött (első) házasságát keményen ellenezte, a nagyasszony szinte azonnal felfüggesztette elutasító álláspontját. Két konkrét oka is volt erre. Menye éppen szárnyast kopasztott a tornácon, ügyesen demonstrálva, hogy nem csak a megszentelt deszkákon, de a konyha vidékén is helytáll. A másik ok, hogy a szőlőtábla legfelső szintjéről (ezt most a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület épületének keleti homlokzata előtt futó ösvény jelöli ki) nagyszerű kilátás nyílott (s nyílik) Budára és Pestre. Jókai büszkén bemutatta édesanyjának mint birtoka legfőbb attrakcióját, nagy elismerést szerezve: a nagyasszonyt lenyűgözte a látvány. Jókai később meg is festette, mintegy védjegyeként kerti paradicsomának (a Kadarka Kör BUDAI BORPANORÁMÁNAK nevezte el ezt a spektákulumot, a festmény reprodukciója fölé oda is írtuk azon a táblán, amely a kilátó ösvény súlypontját jelöli). A panoráma-sétány kiépítése – tulajdonképpen mértéktartó tereprendezéssel történő kialakítása – része a Jókai Mór fajta telepítését keretbe foglaló koncepciónak. A korláttal terasszá igazított sétány déli pontjánál egy kiülővel ér majd véget. Lábunk alatt fekszik Kadarkáink Kertje, a Kadarka kör szőlőse, amelynek terméséből 2016-ra már újjászületett a hajdani híres vörös bor, a budai reinkarnációja, az ANNO. A vendégfogadó, bórkóstolásra is alkalmas vendéglátó teret délről egy sor Jókai-szőlő zárja majd le, pergolára felfuttatva dús lombját. 2017 tavaszán érkeznek meg Kecskemétről Budára az oltványok, hogy a lugasfalat 2018-ban már teljes pompájában élvezhessük, árnyékában borozgatva. Keletről a megszentelt placcot korlát határolja, mintázata Jókai egykori nyaralójának teraszkorlátját imitálja. Terveink szerint egy másik háromméteres korlátszakasz határolja majd a panoráma-sétány hangsúlyos szakaszát is. ●
