Budapest, 2016. (39. évfolyam)

12. szám, december - Somogyi Krisztina: REFORMÁCIÓ 500 - Luther és a köztéri installáció esete

BUDAPEST 2016 december 13 Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara tész- és designer-generáció kísérletező szellemétől reméli a nagyközönség meg­szólítását. Fontos, hogy nem állandó em­lékhely készül, a program a jubileumi év időtartamára szól. A négy beérkezett tervet Halasi Rita Má ­ria kurátor, a MOME Ponton galériájának volt vezetője, Wesselényi-Garai Andor , épí ­tész, a soproni AMI elméleti intézetének docense, Lőrincz Zoltán művészettörténész, teológus, a Kaposvári Egyetem egyetemi tanára és Szabó Tamás Munkácsy-díjas szobrászművész, MMA tag értékelték. Interaktív köztéri információs szalag Baróthy Anna és alkotótársai szerint „a reformáció lényegét a személyesség, köz­vetlenség, jelenlét és párbeszéd” fogalmak összegezik. Elképzelésük a Kálvin teret egy évre Luther térré alakítja át, célja a reformációval kapcsolatos, hiányos tudás pótlása. „A vallási élettől eltávolodott váro ­si emberek gyakran zavarba jönnek a Refor­máció szó kapcsán. (Mi is történt? Hogy is volt? Miért is pont ekkor hiányoztam a töri órán?”– teszik fel a kérdést a műleírásban, és jelzik: „A Luther téren nem ciki kérdezni. A célja pont ennek a zavarba ejtő kérdésnek a lebontása. Az installáción végigjárva meg­szerezhető az a gyorstalpaló tudás, aminek a birtokában feloldódva lehet bekapcsolódni az emlékév további eseményeibe” Az installáció „szalagot formáló elemek ­ből, helyesebben pavilonokat formáló szala­gokból áll. A szalagokon végig lehet pörög­ni, minden egyes darabjuk új információt és élményt nyújt. (...) A szalagok felületkezelt, rozsdásított és perforált acéllemezekből áll­nak. A lemezek kivágásain több helyen LED-ek és kijelzők fénye jön át.” A felületen Luther arcképe és életútja je­lenik meg: „a látottakat rögtön kommentel ­hetjük egy krétafalon. Az íráshoz szükséges fény a tetőpanelbe vágott Luther-rózsán ke­resztül érkezik.” Az installáció „gyorstanfo ­lyamként” működik, „információzuhatag ­ként” kapjuk Luther 95 tézisét, a fontosabb fogalmakat. A 2. pavilonban „szembe kell nézni az ellenreformációval is.” Az élményt az olvasáson túl headseten keresztül élvezhető hangzó anyag és in­fografika segíti, egy érintőképernyőn ke­resztül „lepacsizhatunk Lutherrel: a falba integrált kamera fotót készít rólunk és auto­matikusan beilleszt minket Luther mellé. Az érintőképernyőn megadott e-mail címünkre hamarosan megérkezik a fotó, amelyet akár profilképként is beállíthatunk a Facebookon az emlékév ideje alatt...” A Biblia mindenkihez szól! Bodóczky elképzelését dilemmák megfo­galmazásával indítja: „Hogyan lehet úgy »beszélni« a reformációról, hogy közben ne sértsem a katolikus egyházat?” Kérdései az alkotás befogadhatóságával kapcsolatban is megfogalmazódnak: „Mit tudhatnak a reformációról a Kálvin téri járókelők?Egy köztéri, összetett tartalmakat, üzeneteket hordozó installáció befogadására mennyi idő szükséges? Mivel lehet lekötni azt a kö­zönséget is, amelynek a figyelme a közösségi médiumok intenzív használata miatt ket­tő-négy mondat elolvasására kalibrálódott?” Olyan installációtervet készít, amelynek központi eleme a Biblia olvasása, mert a fordításban látja a Reformáció legfon­tosabb üzenetét. „Tervem alapját Luther Márton torgaui várkápolna fölszentelésén elhangzó szavai képezik, mi szerint: Urunk maga szóljon hozzánk szent igéje által, és mi is szóljunk hozzá imádságban és dicsőítő énekben. (...) Tervem szerint a Baross utca 2. szám előtti 5×5 méteres járdaszakaszt arra szeretném használni, hogy a járókelők maguk nyomtathassanak, és hazavihessenek részleteket a Bibliából. A Szentírás nem egy hagyományos könyv, a legtöbben részleten­ként, nem lineárisan haladva ismerjük meg. A Szentírást ugyanakkor könyv formájában vesszük a kezünkbe, ahol a lapok kitakarják egymást, és többnyire becsukott állapotában van jelen maga a tárgy az életünkben. Ezért van az is, hogy csak évek elteltével ismerked­hetünk meg egyes részleteivel. A könyvfor­mátum feloldását kerestem, azt a megjelenési formát, ahol a Biblia teljes nyitottságában, a reformáció szellemiségének megfelelően, mindenki számára elérhető, kommunikáló spirituális médiumként, felületként mutat­kozik. A kijelölt területen 14 db, padsorsze­rűen elhelyezett, egy irányba néző, két sort alkotó, pulpitushoz hasonlóan megdöntött olvasófelülettel rendelkező polc található. A megdöntött felületeken a Biblia teljes szövege olvasható. A teljes installáció fehér, a betűk mégis olvashatóak,mivel finoman kidombo­rodnak. A megdöntött felületek alján papír- és ceruzatartó található. A polcok oldalán egy felirat arra buzdítja a járókelőket, hogy átdörzsöléses (frottázs) technikával, min­denki vigyen haza egy számára érdekes, őt megszólító részletet. (...) A sorba rendezett­ség, az irányított figyelem, a környezettől való elválás a spirituális téralkotás eszkö­ze. A dísztelenség, a Szentírás szövegének, tanításainak dominanciája ugyanakkor ki­mondottan a reformált egyházak liturgikus tereit kívánja idézni.” Bodóczky Antal terve: A Biblia mindenkihez szól! Baróthy Anna terve: Interaktív köztéri installációs szalag

Next

/
Thumbnails
Contents