Budapest, 2016. (39. évfolyam)
11. szám, november - Budapesten a „hegedűsök hegedűse” - Zappe László: Pesti disszidensek
29 BUDAPEST 2016 november PESTI DISSZIDENSEK Zappe László Két színházi előadás címébe is mintha csak véletlenül került volna fővárosunk neve. Az Operettszínházban a most Lady Budapest elnevezést viselő musicalt húsz éve még Utazás címmel mutatták be a Bakáts téren, a templom elé épített nyári színpadon, és ez volt a címe Tábori György regényének is, amelyből a tör ténet vétetett. Egyébként az osztrák határ közelében, valószínűleg a Fertő tó lápvilága mentén játszódik, ugyanis egy disszidálási kísérletet mesél el feltehetőleg 1957 elejéről (fiatalabbaknak: a Kádár-korban így nevezték az ország illegális elhagyását). A fővárosban egy kurta előjáték zajlik, a repülőtéren kiderül, hogy az országból távozni szándékozó külföldieknek Bécsig autóbusszal kell menniük. Így akadnak fönn a határt őrző szovjet ellenőrzésen. Ami csak azért gond, mert köztük van egy menekülni szándékozó sebesült harcos. Őt próbálja kimenekíteni az országból Lady Ashton, egy magyar eredetű angol állampolgár, követségi alkalmazott, aki már a háború idején is kitűnt humanitárius cselekedeteivel. Őt nevezik a külföldiek Lady Budapestnek. Innen az új cím, amely külön is hangsúlyozza a hölgy központi szerepét a darabban. Musical címeként meg kétségkívül figyelemfelkeltőbb, mint az Utazás. Igazi évfordulós darab, természetesen kerek, nullára végződő számú ünneplések alkalmával játsszák. 2006-ban is elővették, méghozzá nemcsak a Bakáts téren az egykori Rockszínház művészei, hanem a Szegedi Nemzeti Színházban is. A fővárosunk nevét címbe citáló másik darab Pesten játszódik, de az is meglehetősen régen, 1984-ben. Alighanem Orwell regényére célozva, amit egyéb ként emlegetnek is benne. Ebben a történetben is központi kérdés a disszidálás. Igaz, a főhős, lévén alkatilag hamleti habozó, nem megy sehova, de barátja is és elhagyott szerelme is eljut Amerikába. Az egyik szökve, a másik legálisan, ösztöndíjjal. Dés Mihály regényéből Kern készített színpadi változatot, és el is játssza benne a nagymama szerepét. Ragyogóan mulat és mulattat, magasan az átlagos kabarészint fölött és valamivel a művészi igazság alatt. Szemére vethetnénk, hogy ősöreg patronjait puffogtatja, de egyrészt azok még mindig szólnak, másrészt vannak fiatalabb nézők is. Csak aztán a nagymama meghal, de a darab még folytatódik. Szerencsére nem túl sokáig. A Lady Budapestet az Operettben igazi szuperprodukciónak rendezte Somogyi Szilárd. Hatalmas látványosság, hatalmas hangzás. Gyarmathy Ágnes tervei sze rint hatalmas díszletek forgolódnak. A várható sikerre tekintettel megkettőzött szereposztásból a másodiknak számítót láthattam. Szólt minden és mindenki rendesen. Vágó Bernadett mutatós, bá tor, határozott, mindenre elszánt hölgy a címszerepben, Szerényi László vi szont mintha ott sem lenne a sebesült forradalmár alakjában. Igaz, nem is ő a primadonna partnere, hanem a szovjet tiszt, akit Mészáros Árpád Zsolt az el len- és rokoszenvesség között szerencsésen egyensúlyozva ad – természetesen a librettó nyújtotta lehetőségeken belül. A zenés művek szövegkönyvei általában nem az árnyalt jellemrajzokról híresek. Vágó Zsuzsi forradalmár lányként akár a Marie Antoinette-ből is jöhetett volna. És Ottlik Ádám besúgó kocsmá rosa sem maradhat említetlen a színen nyüzsgő mérhetetlen sokaságból. Az Orlai produkcióban készült Pesti Barokk színi megvalósulása viszont minden ízében és részletében a műhöz és Belvárosi Színház nem igazán létező színpadához illő szerénységgel tűnik ki. Az átlagos emberméretnek nagyjából a kétharmadáig ér a fal, amely Ondra schek Péter terve szerint körülveszi a játékteret. Az ajtón csak meggörnyedve lehet érkezni. De ne fogjuk a falmagasságot kizárólag a spórolásra, ironikus tartalma szembeszökő, éppúgy, mint a negyedes telefonfülkének vagy a lábbal hajtós Ladának. Kern András mellett a főszerepet Szabó Kimmel Tamás a megidézett korszakhoz illő utálkozással, tömény tehetetlenségtudattal telíti. Elhagyott szerelmét Bánfalvi Eszter játssza. Ma magyar színpadon azt hiszem, senki sem tud mélyebben, igazabban szomorú lenni. Schruff Milán a magát Amerikába ügyeskedő barátjaként mintaszerűen jelentéktelen emberke, Mészáros Máté meg természetesen nagyszerű karakteralakítást hoz ki a nagybácsi szerepéből. ● 20. századi zene 19. századi keretben. A „hegedűsök hegedűse”, Leonidas Kavakos újra Budapestre jön, hogy együtt zenéljen Fischer Iván nal és a világ egyik legjobb zenekarával, a Budapesti Fesztiválzenekarral. A görög virtuóz Bartók hangszínekben gazdag, verbunkos elemekkel fűszerezett, igen techni kás 2. hegedűversenyét játssza, majd a zeneszerző magyar népdalkincs ihlette Magyar képek című ciklusa is megszólal. Ezt foglalja keretbe Schubert mesés Varázshárfa-nyitánya és lendületes, derűs 5. szimfóniája. ● További információ: www.bfz.hu BUDAPESTEN A „HEGEDŰSÖK HEGEDŰSE” Advent a Fesztiválzenekarral Zeneakadémia, 2016. december 2-3-4-5., 19.45 Leonidas Kavakos. Fotó: Marco Borggreve
