Budapest, 2016. (39. évfolyam)

11. szám, november - Simplicissimus Budapestje

Nos, tehát a Corvin-negyedben üzleti ala­pon létrehoztak egy ragyogó, fényűző, jól lakható, kényelmes, mert a tömegközleke­déshez és a vásárlási lehetőségekhez közeli, egyszersmind garázskapacitással bőven el­látott, tágas, zöld sétánnyal díszített lakó­parkot. Itt kérem csak módos emberek lak­hatnak, tehát szó sincs arról, hogy a negyed korábbi lakói előfordulnának a Corvin ne­gyed újonnan épült lakásaiban. Nem, ők máshová kerültek. Jobb körülmények közé, mint ahol laktak, de nem ide. A Ferencvárosban ugyanakkor (...) ha vé­gigsétálunk a IX. kerületi Lenhossék tér, Gát utca, Thaly Kálmán utca, Tűzoltó utca vonalon, és a Viola utcát útba ejtve a Fe­renc térre érünk, valódi, igazi, jóízű szoci­ális mixet élvezhetünk: cigányoktól német orvostanhallgatókon át, a negyedbe tele­pült építészekkel, zsidó önkéntesekkel és látogatókkal (Páva utca...), és mindennapi kisbérlőkkel egyaránt találkozunk. Százfé­le isteni bolt, petit kóceráj, a Trafó, a Noll Tamás tervezte Semmelweis Egyetemi El­méleti Épület, a mellette fekvő gimnázium, az azzal szemközti, Buenos Aires-i utcaké­pet idéző, sárga, eklektikus fallal elhatárolt óvodakert... Az egész egy csoda, a maga változatosságával, pergő, széles értelem­ben vett közép-európaiságával. Ehhez képest a Corvin-negyed más. De szá­momra a mai este legfontosabb tanulsága az, hogy súlyos építészeti és városépítésze­ti problémái ellenére is vállalható és sike­res. Reméljük, lesz olyan, demokratikusan működő, kritikai erő, amely őszintén fel­tárja az ott létrehozott együttes építészeti és rendezési hibáit – ismétlem, a szocioló­giai oldalt illető intézkedéseket én elfoga­dom –, és a megnyitások, a magasságok, az illeszkedések és a homlokzatok területén szigorúbb, igényesebb és erőszakosabb lesz. Barátsággal, Pákozdi Imre Amit elmulasztottam, az az összecsapó nézetek izgalma, az előadók személyes kisugárzása, leskelődés a város boszor­kánykonyhájában. Ritka érdekes est le­hetett. Megint megfogadtam, hogy el fogok járni a Budapest Körbe. Rektoravatás a Közép-Európai Egyetem új szárnyában Október 21-én nem két, hanem egyetlen, de kettős eseményre voltam hivatalos. A Közép-Európai Egyetem (CEU) új rek­torát iktatták be, a sokoldalúan sikeres Michael Ignatieff személyében. A kanadai író, társadalomtudós, exképviselő igen jó benyomást tett rám, és ahogy meg tud­tam ítélni, az egész illusztris közönség­re. Ő volt az utolsó szónok, de előtte is rövid, frappáns, vicces beszédek hang­zottak el. Közöttük az egyetem alapítója, a 86 éves Soros György is beszélt. Össze ­szedetten és jól, érződött, hogy szellemi energiája a régi, de fizikai ereje megfo­gyatkozott: akármilyen rövid volt a be­széd, sajnos ülnie kellett. Ignatieff azt ígérte, hogy kitárja a kapu­kat az egyetemi együttműködések előtt. És valóban, ott ült a Corvinus rektora, és a társegyetem énekkara ajándékba hozott egy Kodály vegyeskari művet. Egy roma alumna magyarul elszavalta József Attila Dunánál című versét. A közönség fél szemmel az új termet kémlelte: a Nádor utca 13. és 15. alatt ezen a napon adták át hivatalosan az elkészült két új épületet, amelyek a há­rom ütemű campus-fejlesztés első ré­szét képezik. A pályázatra 79 terv érkezett, köztük sorompóba álltak a fölkerekség legis­mertebb sztár-irodái is. A zsűri végül egy ír építészházaspár munkáját válasz­totta ki megvalósításra. Sheila O’Donnell és John Tuomey már bizonyítottak más egyetemi fejlesztések terén is. Pályázatuk jelmondata ez volt: „We want our new building to feel like it’s made for Budapest and that it’s part of the inherited cultural landscape of this city.” (Azt akar­juk, hogy új épületünkről érződjön, hogy ez Budapest számára épült, hogy ez része a város örökölt kulturális tájképének). Eh ­hez John Shattuck , az építkezést elindí ­tó volt rektor, aki jelen volt az ünnep­ségen, de figyelemre méltó módon nem kívánt beszélni, és akivel távozáskor, a ruhatárnál futottam össze, boldogan vigyorogva ezt mondta: „Azt akartam, hogy olyan épületeket tervezzenek, ahol el lehet tévedni. Sikerült, ugye?” Szerencsére nem kell szavakba önte­nem azt a végtelenül komplex, fele­melő érzést, ami hatalmába kerített, amikor végigcsavarogtam az új épü­leteket. A régi és az új olyan külön­leges, szerves összeépülését tapasz­talni, amit Budapesten nemigen. Itt nem biztonsági játékról van szó, ha­nem merész térformálási húzásokról. Nemes anyagokról, különleges átvá­gásokról, mindezt megkoronázza egy bámulatos tetőterasz, ahonnét egy új panoráma nyílik. innét nem lesz nehéz megszeretni Budapestet a 110 ország­ból érkezett diákoknak. Keressenek rá a következő szavakra a neten: „CEU Opens new Buildings”. Nagyon ügyes, két és fél perces videóban mesélik el a hatalmas átépítési munkát. (Készítette Végel Dániel). Az átépítés magyar társ ­tervezője az M-Teampannon iroda, ed­digi költsége húsz millió euró. A kivi­telező a Market-Strabag konzorcium. A 2020-ra elkészülő II. ütem végén épül majd egy nyilvános passzázs az Októ­ber 6. és Nádor utcák között. Ugyancsak nyilvános lesz a két kávézó. Figyelemre méltó a máris üzembe helyezett „okos épületirányítási rendszer”, amely figyeli az épületekben éppen tartózkodók szá­mát, és ahhoz igazítva képes jelentősen csökkenteni a fűtési-hűtési szükségle­teket. Az egyetem részéről a projekt­menedzser Baross Pál volt. ● 15 Pásztor Erika felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents