Budapest, 2016. (39. évfolyam)
11. szám, november - Csontó Sándor: TERESEDÉS - Szindbád asztalánál
BUDAPEST 2016 november 13 A pazar székház, amely ma is szolgálja a helybélieket, Barcza Elek (1853–1913) fővárosi mérnök, tanácsnok tervei szerint 1906 végére készült el. Igaz, talán a lépten-nyomon felbukkanó régészeti leletek miatt is, némi csúszással. Az építkezésnél került elő egy szép oltárkő Jupiter és Juno tiszteletére feliratozva. Nem csoda, hiszen a környéken szinte minden kapavágás után hasonló leletek kerültek elő a földből. Például Frei Mi hálynak a Csiga-hegy táján fekvő földjén egy feliratos kő, Kreutzerl Lipót szőlőjé ben hasonlóképp – Jovi optimo maximo Ulpius Romanus Veteranus legionis II-dae –, de Papp György Nyár utcai házának kertjében és Schenk János szőlősgazda, Szőlő-utca 515. sz. alatti telkén szintúgy. Mivel a kitűzött időre nem készülhetett el a harmadik kerületi elöljáróság épülete, 1906. november 1-ig tovább használták az óbudai katonai ruhatár épületét – írta a Pesti Hirlap még az év júliusában. A „ruhatár” a 18. század közepére gróf Zichy Péter majd fia, Miklós kezdemé nyezésére építtetett impozáns Zichy kastély volt. Mesebeli épület lehetett volna, de teljes pompájában szinte sosem díszlett, pedig Mária Terézia is megtisztel te látogatásával. Állami kézbe kerülve nem becsülték sokra, ruharaktárnak, dohányraktárnak, szükségszállásnak használták, majd a HÉV is kiharapott belőle egy darabot. A részben helyreállított Zichy-kastélyba 1974-től költözhetett be a kultúra: ma a Kassák, az Óbudai, és a Vasarely Múzeumnak ad otthont. Udvarán tavasztól-őszig városszerte népszerű rendezvényeket, koncerteket, filmvetítéseket rendeznek. Emlékezhetünk a Térszínház remek előadásaira a nyolcvanas évek közepén – Weöres Sándor tól a Holdbeli csónakos ra gondolok most –, amely az igaz szerelem és boldogság iránti vágyódásról, az útkeresésről szól. Mindnyájan útkeresők vagyunk. Vannak, akik egész életükön keresztül, és persze a többiek is, maximum nem vállalják be. Nem hiába várakoztak majd három évtizedet a szomszédban az esernyős leányok (alkotó Varga Imre ), mert eljött értük a legendás hajós. (Ikertestvéreik Siófokon még reménykednek egy híres kliensben.) Szindbád asztala mellett (alkotó Szanyi Péter ) működik az Eser nyős szolgáltató komplexum, amelynek megújult szárnyában alakították ki nemrég a Szindbád Közösségi Iroda és Rendezvényteret. Ez a kerület első közösségi, coworking irodája, ami minden igényt kielégítő megoldást kínál a sikeres és költséghatékony munkavégzéshez. Amihez persze elengedhetetlen a jó, specialty kávé. S lüktet az élet amodaát, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, az Óbudai Társaskörben, a Kiscelli Múzeumban, a Mókus, a Kéhli, s még odébb a volt Sipos és a Kerék vendéglőkben is. Mondom, vigyáznak itt az írmagra. Jó mostanság harmadik kerületinek lenni. A fővárosiaknak BUDAPEST folyóirata van, Óbudának Anziksza és mázlija. Mert ez a legjobb magazin a városban, köszönhetően a két szerkesztő legionáriusnak (A. Horváth András és Víg György). Ide lehet írni, tán azoknak a tollforgatóknak is, akiknek az utóbbi időben orvul a szívébe mártották a pennát, avagy kicsavarták kezükből a klaviatúrát. ● Sebestyén László camera obscura felvétele
