Budapest, 2016. (39. évfolyam)
10. szám, október - Csontó Sándor: TERESEDÉS - Testreszabás
BUDAPEST 2016 október 8 Ballagjunk hát Vilmos bácsi tanulságos történetét követve a Belvárosba, amelynek legnagyobb háza az Invalidusok palotája, a Károly kaszárnya, a mai Városháza, éppen háromszáz éve született. Az épület hosszú frontján, a berácsozott földszinti ablakok mögött jól ápolt kincstári lovak álltak katonás rendben, és a járókelők ingyen jutottak a legfinomabb istállóillathoz. Az 1870-es évek legelején akadt egy bolondos vállalkozó, aki azzal a kalandos ajánlattal kopogott be az intendatúrához, hogy ő a kaszárnya udvarára két hatalmas istállót épít, azonkívül pedig átalakítja a régi karámokat bolthelyiségekké. Ezt a munkát elvégzi saját anyagával, saját munkásaival, mindössze arra tart igényt, hogy az utcai lokalitásokat ő adhassa bérbe, de erre is csak harminc évig reflektál, nehogy azt mondják, hogy nyerészkedni akar. Rövid három évtized múlva a már jól menő üzletek házbérét megfelelően stájgerolni lehet, s a kincstár fogja lefölözni a tejfelt. Csupán egy generálisnak voltak némi aggodalmai, mondván, hogy ez a fényes tranzakció a hadsereg szempontjából szinte erkölcstelen dolog. Az excellenciás urak viszont nem teketóriáztak sokat, megkötötték a szerződést a látszólag féleszű ipsével. Az üzleti körök nem mosolyogtak, hanem röhögtek, sőt elképedtek a vállalkozó hazárd tervein. Abban az időben Pesten egy új cégtábla feltünedezése nagyobb szenzáció volt, mint manapság egy színház felavatása. A bécsi TERESEDÉS Testreszabás Csontó Sándor „Az új divatú foglalkozások egyik legkedveltebbje a »lelépés«. Ebben az üzletágban nem a régi »nagy forgalom-kis haszon« elv az irányadó, hanem inkább a »kis forgalom-nagy haszon« mottója, mert hiszen elegendő, ha minden évben nyélbe ütődik egy-egy lakásnak, vagy pláne utcai helyiségnek a »sikerült átadása«. A mostani, mindenféle szélhámosságot buján termelő időben bizonyára hihetetlennek tetszik ez...” – írta némi szarkazmussal Balla Vilmos A Vadember című munkájában 1923-ban. Meglepődünk-e vajon, ha a mű keletkezésének idején, félszázaddal annál is korábban és manapság is hasonló történések játszódnak le a főváros szívében. Nincs itt semmi látnivaló, tessék, kérem továbbolvasni!
