Budapest, 2016. (39. évfolyam)
9. szám, szeptember - Tosics Iván: VILÁG VÁROS - Interaktív megoldások: a közterületek esete
BUDAPEST 2016 szeptember 19 csoportok saját értékeiket tették kizárólagossá, a társadalmi kirekesztés ezzel még erősebbé vált, mint a felújítás előtt volt. A szociális érzékenység a kulcs A lakosság minden csoportjának bevonására a berlini Helmholtz tér hozható fel példának. A 2000-es évek elején a környék egyike volt annak a 34 szomszédságnak, amelyeket szociálisan problémás területként városrehabilitációra jelöltek ki. Természetes volt, hogy a tér megújításának vitáiban az itt régóta jelenlévő hajléktalanok és alkoholisták is részt vettek (az akcióterületen állandóan jelen lévő szociális munkások közvetítésével). A megújítás során az ő igényeikkel is számoltak, és megkapták a felújított tér egyik sarkát. A történet később csavaros fordulatot vett: a környék lakosságának cserélődése, a középosztálybeliek túlsúlyba kerülése (gentrifikáció) folytán a terület elveszítette szociálisan problémás státuszát, aminek következtében megszűnt a támogatás, és be kellett zárni a szociális munkások irodáját. A hajléktalanok és alkoholisták a kontroll hiányában a tér egyre nagyobb részét vették birtokukba, és kiéleződtek a konfliktusok a lakosság többi részével. Jellemző ugyanakkor Berlinre, hogy ma a helyi önkormányzat nem a „problémás elemek” eltávolításán munkálkodik, hanem azon, hogy újra megteremtse a helyi szociális iroda működtetésének pénzügyi feltételeit. A cél az, hogy beavatkozhassanak, vagyis a társadalmi békét úgy teremtsék meg, hogy ne kelljen elűzni azokat, akik régóta jelen voltak ezen a közterületen. A budapesti és berlini példák összehasonlítása jól mutatja, hogy a társadalmi befogadáshoz nem elegendő a részvételi tervezés legegyszerűbb formája, ami azon alapul, hogy az ajtó mindenki előtt nyitva áll. Ennél többre van szükség, aktívan kell fellépni a saját érdekeiket képviselni nem tudók érdekében, akiket ráadásul a többségi társadalom legszívesebben az ajtón kívül tartana. A kirekesztettek képviselete nem csak, és nem is elsősorban a tervezők feladata, ennek érdekében a közszférának, az önkormányzatnak kell tennie a legtöbbet. Új ötletek A Mariahilfer strasse Bécs egyik legismertebb útja, a magyarok számára különleges jelentőséggel bíró bevásárló utca. 2010 körül, amikor naponta 12 ezer motoros jármű haladt át itt, Bécs városa a két érintett kerülettel és a Kereskedelmi Kamarával közösen forgalomcsillapítási tervet dolgozott ki. A következő három évben egymást követték a helyszíni dialógusok, online vélemény-kérések, kérdőíves megkérdezések. A vélemények hatására sokat finomított terveket 2013-ban helyi (az érintett két kerületre kiterjedő) népszavazásra bocsátották, amelyen a válaszadók 53 százaléka igennel szavazott. A két fázisban megvalósított, 25 millió eurós beruházás 2015 nyarára készült el, a megnyitón százezer ember ünnepelt. Azóta a középső szakaszán a gépjárműforgalom elől teljesen lezárt utcát a legforgalmasabb napokon hetven-A Mariahilfer strasse szakaszai: a két szélső, rózsaszín szakasz a vegyes forgalmú, míg a középső, sárga szakasz a gépjárműforgalom elől teljesen elzárt gyalogos-biciklis terület A berlini Helmholtz tér: egy magasszintű játszótér részlete, illetve a tér közepét elfoglaló alkoholisták és lakástalanok
