Budapest, 2016. (39. évfolyam)
8. szám, augusztus - Buza Péter: Kastély Rákos mezején
BUDAPEST 2016 augusztus 3 Ha tehát olyan szegmensét keressük ennek a tekintélyes területnek, ahol értelmes terepe jelölhető ki seregléseknek, katonai gyakorlatoknak, igen valószínűnek látszik, hogy amikor a középkorban s az után is száz évekig Rákos mezejéről beszélnek a históriai források, a mai közterület elnevezésekkel a Körút, a Népszínház utca, Fiumei út, Orczy út, Haller utca közrefogta területre gondolnak, gondoltak. Vagyis Mátyás vadaskertjének feltételezett területére (ld. BUDAPEST 2016/5.) Királyok vendégségben Mária Terézia magyar királynő, s férje, Ferenc császár (a német-római birodalomé) 1751 augusztusában látogatott Magyarországra. Változatos programjukról a Wienerisches Diarium című bécsi újság (a mai Wiener Zei tung jogfolytonos elődje) számolt be igen részletesen. Zoltán József A Barokk Pest-Buda élete című remek kötetében az ott s akkor megjelent több mint fél tucat terjedelmes közleményre alapozva idézi fel a történteket. Többek között hírül adva, hogy Liechtenstein (József Vencel) főherceg (1696–1772), aki a királyi csa patokat az idő tájt vezényelte, már másnapra, augusztus 5-ére katonai szemlét szervezett őfelségeik számára. Természetesen Rákos mezejére. A hajnali misét követően hajtattak ki a magas vendégek a seregek gyakorlatozásának helyszínére, hogy gyönyörködjenek a csapatok „alig leírható szépsége és teljesítménye” láttán. Ezt követően pedig a herceg (főhadi) szállásán: „a Szelicsi-kertben ”(!) vettek részt a tiszteletükre adott fényes ebéden. Az itt „bécsi dialektusban ” felbukkanó „Szelicsi-kert ” kizárólag Szeleczky Márton é lehetett (ld. már hivatkozott májusi számunkban megjelent írásomat), a trakta helyszíne pedig kastélyának földszinti (vagy emeleti) terme. Azé a házé, amelyben most a Füvészkert igazgatóságának adminisztrációja végzi napi teendőit. Augusztus 9-én újabb hadgyakorlat megtekintésére indult a királynő és a császár. Ezen a napon sem maradt el az ünnepi ebéd. Melyet követően a királyné kegyesen oda nyilatkozott, hogy rendkívül meg van elégedve az itteni szolgálatkészséggel, a rendezéssel, az egészséges levegővel, és a jó vízzel! Ez utóbbi utalást a város írott históriája is megőrizte, bár kissé torzult formában. Azt rögzítve, hogy amikor Mária Terézia Pest-Budán járt, mindig az Illés-kút vizét kérte – és élvezhette. Budán. De nem ott lakott, hanem Pesten. A Károlyi-palota helyén álló egri püspöki vendégházban. Augusztus 12-én ismét hadgyakorlat zajlik Rákoson. Ezúttal díszfelvonulással, s most: búcsúlakomával. Őfelségeik ugyanis másnap készültek hazautazni Bécsbe. Mária Terézia felséges fia, II. József , előbb mint társuralkodó, 1768-ban, 1773-ban, aztán, trónra lépése évében, 1780-ban (azaz mindösz szesen három alkalommal) szintén megszemlélte a tiszteletére rendezett hadgyakorlatot Rákos mezején. Alvinczy József , Magyar ország főhadikormányzója vezényli akkor a csapatfelvonulást, főhadiszállása ismét a Szeleczky-kastély. Mert Rákos mezején – rögzítsük a következtetést – ez a ház volt az egyetlen olyan épület (az északról délre tartó íven belül, amit a régi Rákos vízfolyása rajzol ki), amelyet alkalmasnak gondolhatunk a fentebb emlegetett fejedelmi személyek méltó fogadására. Még egyszerűbben: nem volt soha sehol ebben a körcikkben másik. Ráadásul Pesten ez az egyetlen még ma is álló, jó részben barokként megmaradt igényes polgári épület. Olyan, amely az 1700-as évek elején épült. Ilyen sincs több. Három építési periódus A legkorábbi térkép, amelyen Szeleczky kertjének határvonala s házának négyszöge megjelenik, 1775-ben kelt. Balla Antal húsz évvel későbbi kataszteri földabroszán az épület hiteles alaprajza is látható. Nyugati falán nyílt erkélyes bejárata (ami azt valószínűsíti, hogy emeletes volt). Jól látszik a kerítés is a telek körül. Kapuja nagyjából a mai Szigony utca torkolatánál (attól kevéssel a Nagyvárad tér felé) nyílt. Mentényi Klára elemzésében (Buda pest, Botanikus Kert, volt Festetics-villa. Építészettörténeti összefoglaló, 2005 – a tanulmány a régóta tervezett rekonstrukcióhoz készült) feltételezi, hogy ennek a Szeleczky-féle kastélynak jó néhány részletét Festetics Antal , aki 1798-ban vette meg a házat, változatlanul megtartotta. Ilyen elemek többek között a ház középtengelyének vonalához igazodó boltíves pince, a földszint kertre nyíló, középső, fiókos dongaboltozatos terme („A középső szoba jól látható módon /.../ széles nyitott ívvel nézett a kertre /Sala Terrana/”). Az ettől a helyiségtől délre eső teknőboltozatos szobát szintén a Szeleczky korszakhoz kapcsolja Mentényi. Egy korábbi falkutatás során ebben a középső teremben, annak falán freskó (s szekkó) díszítőfestés került elő. Mintegy a kert folytatásaként növényekkel, többek Mária Terézia és Ferenc császár gyermekeikkel. II. József társcsászárként utazott először Pestre, hogy megtekintse a hadgyakorlatot Rákos mezején. Barth metszete 1830 körül készült, még nem áll a keleti főfal előtti rizalit. Látszik viszont a terep dombjával nagyrészt takarva a Szeleczky kastély eredeti pincelejárata. A Városháza Kiadó új könyvsorozatot indít TITKOS BUDAPEST címmel. Augusztus 20-án jelenik meg az első kötet, Buza Péter Bandusia forrása című, gazdagon illusztrált munkája. Annak 25. évfordulóján, hogy a szerző és a Meteor Búvárklub csapata 1991-ben, az ünnepélyes átadással sikeresen befejezte az Illés-kút legendás kútházának teljes rekonstrukcióját. Könyve nem csak a forrás és Mátyás vadászkastélya kutatásának történetével ismertet meg, de áttekinti Rákos mezejének históriáját is. A régi Pestnek a körút, az Üllői út, az Orczy út, a Fiumei út és a Népszínház utca határolta területe minden fontos titkát.
