Budapest, 2016. (39. évfolyam)
7. szám, július - Bajkó Ferenc: VILÁG VÁROS - Innovatív megoldások környezeti problémák kezelésére…
BUDAPEST 2016 július 43 korlátozás a nagy fejlesztők kizárását célozza). A telek 50 éves tartós használatba kerül, másfél éven belül meg kell kezdeni az építkezést, amit újabb másfél éven belül be is kell fejezni. Mindenki azt építhet, amit akar, még a terület belső úthálózata sincs megszabva – ezt a lakóknak kell közösen kitalálniuk és a tapasztalat szerint egészen más eredmény jön ki, mint amit a városi tervezők gondoltak volna. Az egyik első ház (5. kép ) két hét alatt épült fel, a földszinten egy iroda és egy furgon beállására alkalmas parkolóhely létesült. A terület egy másik részén közös lakásépítési (co-housing) projektek vannak szerveződőben. Egy telek, amire semmit se lehet építeni, a város legkeresettebb helyévé válik Egy volt ipari csatorna mellett van egy any nyira szennyezett telek, hogy a telken semmilyen, a talajjal érintkezésbe kerülő emberi tevékenység nem folytatható. Az önkormányzat kifogyva minden ötletből – senki sem akarta a telket a kármentesítés hatalmas költségei miatt – meghirdette 10 éves átmeneti bérbeadásra a helyet. Egy fiatal csapat nyerte a tendert és rövid időn belül olyan helyet teremtettek, hogy ma sorban állnak az érdeklődők. Első lépésben interneten kerestek ma már használaton kívüli lakóhajókat. Rövid időn belül szinte ingyen kaptak annyit ezekből, hogy le tudták fedni a telek nagyobb részét. A lakóhajók innovatív átalakításával egymástól nagyon különböző, kreatív irodai, műhely és kereskedelmi funkciókra (kávézó, kis szálló) alkalmas terek jöttek létre – ezekre már kaptak engedélyt, hiszen nem a telken, hanem a lakóhajón álltak. Az így kialakított építményeket ide-oda tekergő, cölöpökre épített fa-bambusz járda köti össze. A lakóhajók közé különleges környezet-tisztító növényeket telepítettek, amelyek biztosítják, hogy a 10 éves bérleti idő lejárta után a terület tisztább lesz, mint előtte volt. De Ceuvel teljesen önellátó, amennyiben a fűtést és villanyt napenergia biztosítja, zöld tetők és esővíz-gyűjtő rendszer adja a víz nagy részét, és a szemetet és a szennyvizet is feldolgozzák (energia-kinyerés). A terület nyitott a látogatók előtt, és táblák magyarázzák el (egyfajta élő laboratóriumként) az alkalmazott zöld-technológiákat. Nem csoda, hogy ennek a korábban elhagyatott és semmire alkalmasnak nem tartott helynek a kávézója ma az egyik legnépszerűbb találkozási pont Amszterdamban! (6., 7. kép ) Mind a három amszterdami példa innovatív reagálás a mai helyzetre, amikor a krízis miatt a hagyományos eszközök csődöt mondanak. Az önkormányzat példátlan rugalmassága jelentős lakosság-mobilizáló erővel bír és teljesen új megoldásokat tesz lehetővé. Mindezzel együtt azonban új problémák is felmerülhetnek. Hollandiában minden új építkezés esetén kötelező bizonyos minimális arányt biztosítani szociális funkcióknak – új lakásépítésnél például minimálisan 30% kell hogy legyen a szociális lakások aránya. Amszterdam észak kísérleti projektjeiben ezt az elvet nem érvényesítik – és világos, hogy ezek az innovatív projektek speciális társadalmi összetételt eredményeznek, hiszen magasan képzett fiatal értelmiségieket vonzanak elsősorban. Ez az „önkormányzat által gerjesztett dzsentrifikáció” valószínűleg elkerülhetetlen ára annak, hogy Amszterdam legkevésbé vonzó városrésze új életre keljen. Az önkormányzatnak ugyanakkor figyelnie kell arra, hogy kordában tartsa a térség átalakulását, elkerülve, hogy az a későbbiekben kizárólag magas státuszúak városrészévé váljon. ● 3-4. kép: Az NDSM volt hajóépítő csarnokot ma művészek stúdiói foglalják el, az egyik alkotás egy hatalmas homokszobor 5. kép: Egyedi lakásépítési terület 6-7. kép: De Ceuvel: egy lakhatatlan terület átmeneti újraélesztése
