Budapest, 2016. (39. évfolyam)
7. szám, július - 150 ÉVES A FŐVÁROSI ÁLLAT ÉS NÖVÉNYKERT – MELLÉKLET - Aradi Péter: Zene az Állatkertben
BUDAPEST 2016 július 28 Az 1866 augusztusában megnyílt Fővárosi Állat- és Növénykertben hétvégenként és ünnepnapokon kezdettől fogva szerveztek szabadtéri koncerteket fúvósegyüttesek, illetve szimfonikus zenekarok közreműködésével. Színhelyként egészen a II. világháborúig a Pálffy János gróf adományaként felállított zenepavilon szolgált. Amikor 1907-ben bezárt az Állatkert, az öt évig tartó átalakítások során a zenepavilont is teljesen felújították. 1912 májusában nyílt meg az újjávarázsolt Állatkert, és hamar rendkívül népszerűvé vált. Lendl Adolf igazgató sokféle eszközt bevetett, hogy a látogatókat minél tovább marasztalja. Esténként a közönség leginkább a hangversenyek miatt maradt, sokan kimondottan ezért keresték fel a kertet. Ekkortól az intézmény már saját szimfonikus zenekarral is büszkélkedhetett. Az esti koncerteket a műsor-összeállítástól függően hol klasszikus, hol népszerű, hol operett-, hol opera-, hol modern estélynek nevezték. A délutáni hangversenyek 5-kor kezdődtek és 7-kor értek véget, az esti programok hosszabbak voltak, fél 9-től fél 12-ig, később 8-tól 11-ig tartottak. Az első két évben a hangversenyek látogatói minden koncerten kaptak egy műsorlapot, rajta az est programjával, a hátoldalán pedig az Állatkert legfontosabb, legérdekesebb aktuális híreivel. A közönség egyre növekvő érdeklődésének kielégítésére egy idő után már kevésnek bizonyult a műsorlap hátoldala, ezért 1914 nyarán létrehozták a Mi újság az Állatkertben? című kiadványt, amely a tizedik évfolyamával ekkor újraindított A Természet című folyóirat mellékleteként jelent meg, és ettől kezdve itt közölték a hangversenyek időpontját, műsorát, beharangozóját, a művészekről szóló ismertetőket, illetve a koncertekről írott beszámolókat. Az állatkerti szimfonikus zenekar első karmestere Wieschendorff Henrik volt. A lübecki születésű fagottművészt Gustav Mahler 1889-ben szerződtette a Magyar Királyi Operaházhoz. Noha az állatkerti hangversenyek többségét ő dirigálta, időnként hívtak vendégkarmestereket is. A legnagyobb név, aki 1914-ben feltűnik a zenekar élén, az akkor még csak 26 esztendős, de már nemzetközileg is jegyzett, az év májusától a drezdai szász királyi udvari opera udvari karmestereként működő, később pedig a Pittsburghi (1938–48), majd a Chicagói Szimfonikus Zenekar (1953–63) zeneigazgatójaként világhírűvé vált karmester, Reiner Frigyes. 1914. szeptember 1-jén délután 6 órától a Filharmóniai Társaság Zenekara az Állatkert vezetőségével karöltve jótékonysági hangversenyt rendezett az állatkerti tó partján a hadbavonultak családtagjai és a háború folytán kereset nélkül maradtak javára Kerner István , a Magyar Kirá lyi Operaház karnagya vezényletével. A koncert védnökei között volt Klebelsberg Kúnó gróf, akkor még csak államtitkár ként, Bánffy Miklós gróf, az Operaház kor mánybiztosa, Bárczy István dr. , Budapest akkori polgármestere és Hevesi Sándor , az Operaház főrendezője. A belépődíj 1 koronába, a fenntartott ülőhely 2 koronába került. Több mint 3000 korona folyt be a Zene az Állatkertben Aradi Péter Zenepavilon, 1896 forrás: FSZEK
