Budapest, 2016. (39. évfolyam)
1. szám, január - Millisits Máté: A Bethesda százötven éve
BUDAPEST 2016 január 21 mező Városligethez közel eső részén álló Bartl-villa megvásárlásával nyílt lehetőség korszerűbb kórház kialakítására. A villát a 19. század első felének neves építésze Hild József (1789–1867) tervezte. Eredeti leg Oláh Elek vízgyógyintézetének épült 1838-ban, majd 1842-ben Bartl János kávé háztulajdonos kibővítette és átalakíttatta. A Bartl-villa épülete és kertje a reformkorban gazdag kulturális élet színterévé vált, ahol Liszt Ferenc is koncertet adott. A Bethesda Kórházban az ellátottak számának növekedése az épület és az ápoló személyzet bővítését is megkívánta, a villához 1891-ben egy új, több emeletes szárnyépületet emeltek. A magyar diakonisz szák szolgálatba állását követően a nyelvi különbségekből adódó együttműködési nehézségek (a kórház „hivatalos nyelve” a német volt) ekkor tették szükségessé az első magyar diakonissza egyesület, a Filadelfia Diakonissza Szövetség létrejöttét 1903-ban. Ők még a megalakulás évében elkezdték a diakonisszák elméleti és gyakorlati képzését. A 20. század hajnalán a leányegyház már nem tudta a gyógyítás szolgálatát biztosítani, ezért egy évvel később, 1904-ben a Filadelfia Diakonisza Szövetséget kérték fel erre a feladatra. A szervezetet Biberauer Tivadar fia, Biberauer Richárd lelkipásztor vezette. Az intézményt 1906-ban miniszteri rendelettel „nyilvános jellegű közkórházzá” minősítették, de a fenntartási nehézségek arra kényszerítették a leányegyházközséget, hogy 1909-ben 245.035 koronáért eladják az intézményt a Filadelfia Egyletnek. A megvásárlásához szükséges összeg előteremtését a Kárpát-medence protestánsai közötti adománygyűjtés segítette. Működtetését ez az egylet látta el 1909–1951 között. A diakonisszák részére 1914-ben megvették a kórház melletti telken álló Kobrák-villát, amely 1895-ben épült Kobrák Mór cipőkereskedő számára. A villa a di akonisszák „anyaháza” lett, földszintjén a kórház igazgató-lelkésze, Biberauer Richárd és családja élt. A 20. század első harmadának viharos éveiben a kórháznak számtalan gonddal kellett megküzdeni. Az első világháború idején vállalták a harctéren megsérült katonák gyógyítását, de az állam a Bethesda számára nem biztosította a hadikórházakat megillető költségtérítést. A különböző járványok, a kommün rendelkezései, betörések, tűzesetek, az 1920-as évek gazdasági válságai tovább súlyosbították a problémákat. Az intézmény költségvetésében jelentkező hiányokat Biberauer Richárd személyes kapcsolatai révén, csak nagy erőfeszítések árán – részben holland és svájci segítséggel – tudta megoldani. A Filadelfia Egylet telkének Hungária körút felőli részén 1928-ban épült fel a Sylvester nyomdának is helyet adó újabb ház. (Vezetőinek, Tildy Zoltán nak és Bereczky Albertnek a felelőtlen gazdálkodása miatt az 1930-as évek elején a Bethesda kertjének egy részét el kellett adni.) A nyomdában Kállya Etelka és Leskovich Mária a fogászaton A Zuglói Cserepes Kulturális Non-profit Kft. intézményrendszerén belül működő Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely 2016. január 15-én nyitotta meg „A Bethesda Kórház 150 éve” című kiállítását, amely 2016. február 3-ig díjtalanul tekinthető meg a Stefánia Palotában (XIV., Stefánia út 34.) Az esemény fővédnökségét Karácsony Gergely Zugló polgármestere és dr. Bogárdi Szabó István püspök, védnökségét dr. Velkey György, a kórház főigazgatója vállalta el. Az elmúlt évek sikeres vándorkiállításaihoz hasonlóan a tárlat a későbbiekben iskolákban, egészségügyi intézményekben is bemutatkozik. A vizsgálóban, elől balra Dr. Mézes Zsigmond
