Budapest, 2016. (39. évfolyam)

6. szám, június - Tosics Iván: VILÁG VÁROS - Rehabilitáció – krízis idején

BUDAPEST

2016 június

5

A magánerő bevonása Hollandiában is fel kellett adni a korábbi átfogó felújítási programokat. Rotterdamban, hogy mégis történjen valami a legjobban lepusztult városrészekben, 2005-ben bevezették a Klushuizen programot, ami szabad fordításban „csináld magad” tartalommal értelmezhető. A szinte kizárólag szociális (köztulajdonú) lakásokat tartalmazó szegény városrészek legleromlottabb házait viszonylag alacsony áron eladásra kínálják. A vásárlóknak vállalniuk kell meghatározott mértékű pénz ráfordítását és munka elvégzését a ház (és környezete) felújítására. Ennek elvégzése után még legalább két évig a házban kell élniük, eladása vagy bérbeadása nem megengedett. A program eredményeként általában fiatal, közepes jövedelmű, magasan képzett holland családok költöznek be a leromlott területekre. Ez pozitív a terület egyoldalú társadalmi összetételének enyhítése szempontjából. Ugyanakkor az önkormányzat arra is ügyel, hogy ne legyen túlzott dzsentrifikáció: szigorúan korlátozzák az ilyen tranzakciók térbeli koncentrációját. A legrosszabb házak/

lakások felújítása végső soron a területet továbbra is domináló közösségi lakásállomány felértékelődését is eredményezi. Nagyobb rugalmasság, átmeneti megoldások Ha nincs elég pénz, fel kell adni a „tökéletes” megoldás iránti elvárásokat, és a megváltozott körülmények között olyanokat kell keresni, amelyekre pénzbőség idején senki sem gondolt volna. Brüsszel Európai Negyede szinte kizárólag irodaházakból áll. Egyéb funkciók hiányában esténként és hétvégéken a negyed szinte teljesen kiürül. Az európai intézmények koncentrálódása ellenére az épületek 11 százaléka üresen áll, leginkább azok, amelyek ma már nem felelnek meg az irodaházakkal szembeni megnőtt elvárásoknak – például túl alacsonyak az emeletek. Korábban a negyed piaci alapon történő átépülése dinamikusan zajlott (az elavult irodaházak bontása és modernebb irodaházak építése útján), ez azonban a pénzügyi krízis kezdete óta leállt. Brüsszel önkormányzata új megközelítést dolgozott ki az egyik ilyen, állami tulajdonú, 2004 óta üresen álló irodaház esetére. A nyolcemeletes, összességében közel 11 ezer négyzetméter hasznos alapterületű ház rehabilitációjának végső célja az iroda-funkció térségi dominanciájának enyhítése, a negyedben hiányzó lakás, kereskedelmi, szociális és kulturális funkciók erősítése. Adott körülmények között azonban a közszférának csak a városrendezési és övezeti előírások módosítására van anyagi forrása. Rövid távon ezért az épület átmeneti hasznosítására kerül sor: innovatív funkciók kialakítására, amelyek vonzóak a térség lakói, nappali használói és az Európai Negyedet meglátogatók szá„Csináld magad” típusú felújításra váró épület a hollandiai Schiedamban ... s átépítés után Bécs, Ottakringer strasse 2012-ben, átépítés előtt...