Budapest, 2016. (39. évfolyam)
5. szám, május - Csontó Sándor: „A valóság szebb lesz a mesénél”
BUDAPEST 2016 május 12 – Nincs megállás, megint egy jelentős állomáshoz érkeztek. A több mint hat hektárnyi új terület számos fejlesztést tesz lehetővé. – Megörököltük, helyesebben jórészt visz szakaptuk azt, amit 1950-ben elcsatoltak tőlünk, így most 18 hektáron működünk. A Vidám Park bezárt, mert ezt a szórakoztatási formát egyre kevesebben igényelték. Az utolsó öt évében rengeteg közpénz folyt el rá: több, mint egy milliárd forintot biztosított a főváros, hogy félévekre kinyisson. A visszahagyott terület egy rendkívül leromlott állapotú, környezeti károkkal terhelt barnamező, rozsdazóna. Az a feladatunk, hogy itt új, növény- és állatvilágban gazdag, közösségi és kulturális funkciókkal kiegészülő, fenntartható, egész évben hasznos közösségi tér jöjjön létre. – Az izgalmas kérdés, hogyan lesz itt a közeljövőben kellemes, ligetes zöldövezet. Ráadásul nem is egy, hanem kettő. A Mesepark, meg a Pannonpark – a fedett parkkal a biodómban. – Tudni kell, hogy ez a terület régóta szolgálta a nagyközönséget, de nem mint zöldterület, sőt történelmileg sem tartozott a Városligethez. A vasútig a Hermina út szelte ketté, amitől délre alakult ki a Vurstli 1908 után. Mutatványos bódék és kávéház, mozgóképszínház és szatócsbolt, hajóhinták és körhinták telepedtek az állatkerti „Külső Mutatványos Telepre”. Északra, a Hungária körútig, ahová a biodóm kerül, felparcellázott építési telkek voltak, éppúgy, mint az úton mindenhol, és ezeket vásárolták fel a Meinhardt testvérek a későbbi Angol Park számára. Az 1910-es évek óta zajos, sűrűn beépített vásári mulató, vigalmi negyed volt itt, és a zaj, a sörpatak, és a diszkózene uralta még a legutolsó napokat is. – Szívesen hallgatnánk még a régi időkről szóló érdekes előadását, de a valóság sajnos prózaiabb. Mert ha kinézünk az irodájának az ablakán, hegyekben állnak a feltört, többmázsás betontömbök az udvaron. Úgy látszik hatalmas munka és költség lesz a barnamező rehabilitációja. – Tönkrement épületállományt, szinte ipari zónát kaptunk a Hungária körút és a Hermina út közé zárványosodott területen. Minden közmű cserére szorul. Szinte mindennap kiderül valami, amivel meg kell küzdenünk, s ez hátráltatja a munkákat. Például a dodzsem mennyezete azbeszttel volt burkolva, ami évtizedek óta porlott, mérgezte az itt dolgozókat és a kocsikázó gyermekeket is. Ezt is örököltük a műemléki védettségű játékok, a Körhinta, a Hullámvasút és a Mesecsónak mellett. Az adottságok nemhogy növénykerti, de parkfejlesztési szempontból is nagyon rosszak. A mintegy 75 ezerből 50 ezer négyzetméternyi betonnal, aszfalttal fedett, sivár területről csak nagy költségekkel lehet az olaj- és más szeny nyezéseket, mélyépítési maradványokat, tönkrement közműveket, helyenként méteres vastagságot is meghaladó betontömböket eltávolítani. A sóder, a taposott föld és az útfelületek között csupán „A valóság szebb lesz a mesénél” Csontó Sándor A Fővárosi Állat- és Növénykert az ország legnépszerűbb és leglátogatottabb kulturális és turisztikai attrakciója: minden évben egymilliós látogatottsággal büszkélkedhet. Az egykori Vidám Park helyén megkezdődtek az új, nagyszabású fejlesztések. Ennek részleteiről dr. Persányi Miklós főigazgatót kérdeztük.
