Budapest, 2016. (39. évfolyam)
4. szám, április - Hetényi Zsuzsa: Citadella-allegória - Török András: Egy élettől duzzadó monográfia
BUDAPEST 2016 április 29 KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ A könyv nem egyszerűen csak szakácskönyv. A magyar kultúra egyik komoly szegmense a konyhaművészet, ami Európa-szerte híressé vált. A kiváló recepteken túl megismerhetjük gasztronómiai kultúránk történetét – a római és honfoglalás kori hagyatéktól a reneszánsz ünnepi lakomákon keresztül napjainkig, a hamuba sült pogácsától a lacikonyháig. A kötet angol és német nyelven is elérhető. Ára: 2900,-Ft A könyv először mutatja be a magyar art deco építészetet 470 oldalon és 1700 fotóval. Az art deco utolsó korstílusként – de már globálisan –, az antik hagyományt, az avantgárd képzőművészetet és az egzotikumot igyekezett egymással szintetizálni. A könyvből megtudhatjuk, mik voltak ennek a stílusnak az egyedi magyar jellegzetességei, s milyen külföldi forrásai és párhuzamai voltak. A könyvben sok eddig nem publikált épület fotójával és iparművészeti részletekkel, köztük archív képanyagokkal találkozhatunk. Az e-könyv negyede itt megtekinthető: https://goo.gl/iSBDtk, az alábbi címen pedig a megvásárlására vonatkozó útmutató található: https://goo.gl/RvUrEl SZÉCHENYI ÁGNES: PÁLYAKÉPEK Corvina Kiadó CSAPÓ KATALIN: BUDAPEST – ÍZEK VÁROSA Holnap Kiadó BOLLA ZOLTÁN: A MAGYAR ART DECO ÉPÍTÉSZET e-könyv, a szerző kiadása Nem várt csemege a monográfia olvasóinak a tervezett palota körüli sajtóvita részletes elemzése (127–139. oldal). Ez rávilágít arra a tényre, hogy ekkoriban jelent meg a modern értelemben értett közvélemény (akkori szóval „közönség”), amely égig érő zajjal esett neki a nem tetsző momentumoknak. A felszínen ez egy stílusokról szóló vita. (A 348, 349, 350. számú lábjegyzetek teljes listáját nyújtják a több tucat vitacikknek, ezek feltárása évekig tarthatott.) A neogótika semennyiben nem volt magyar stílusnak tekinthető, de mivel magyar építészek képviselték, így egykettőre magyar üggyé lett a kiválasztott német építész neoreneszánsz terve ellenében. Hadd idézzünk itt egy higgadtabbnak számító véleményt, Kecskeméthy Aurél tól (1827–1877), a kor egyik legszellemesebb újságírójától, aki akkoriban a Sürgöny című kormánylapot szerkesztette. Ott írta: „Tiszteljük, be csüljük hazai építészeinket, – de hát hol vannak azon monumentális épületeik, melyekre büszkék lehetnének, és melyek feljogosítanák p. o. a pesti építészek néhányát vagy a képzőművészeti társulatot, annyi építészeti remekmű szerzői ellen, minő Kenzle és Stühler, oly filiszteri fitymálással lépni föl, mint történt? Nem volt alkalmuk a hazai építészeinknek magukat kitüntetni? Az meglehet és szomorú. De az akadémia palotáján nem lehet experimentumot csinálni, nem azért adott a nemzet százezreket, hogy valami tősgyökeres magyar nevű Furulyási vagy Dudási úr azon tegye le a próbavizsgát vagy csináljon geschäftet – hanem azért, hogy az akadémiának célszerű palotája legyen, akár Erger, akár Berger terve szerint. Nem a művész a cél, hanem a magyar nemzet tudományos művelődésének főintézete.” A szerző csaknem minden titokra fényt derített. Talán csak az nem világos még, hogy Ybl miért vonta vissza pályázatát egy nappal a beadás után. Talán egyszer kiderül, hogy a monográfiában leírt több sejtés közül melyik a helytálló. Talán szerénytelenség egy ilyen rövid recenziótól rendelést leadni a tudós szerzőnek, mivel foglalkozzék a jövőben. De nagy szükség lenne egy építészet-pályázattörténetre. Hogyan alakultak a 19. században a középületi pályázatok? Az MTA-n kívül az Opera, az Országház és más középületek számos tanulsággal szolgálhatnának közállapotaink oldalnézetből lefestett portréja révén. ● (Osiris Kiadó, szakmai lektor Dávid Ferenc, műszaki szerkesztő, tördelő Lipót Éva – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2015, 272 o., ára 4980,-Ft) A kötetben hat, rendkívül izgalmas 20. századi életpálya elevenedik meg: Vészi József, Biró Lajos, Horváth Zoltán, Sárközi Márta, Kornfeld Móric és Szegi Pál életének törté nete. Mindegyik pálya a Monarchiából indult, és egy kivételével mindegyik a szovjet érában vagy annak messzire nyúló árnyékában végződ ött. Mindegyik szereplő megjárta az emigrációt, ki visszatért, kit végleg kint tartott a sors. Ára: 3990,-Ft A BUDAPEST folyóirat lapszámai és a BUDAPEST PLUSZ füzetek az alábbi helyeken vásárolhatók meg Kiadónkban (Summa Artium Nonprofit Kft., 1054 Budapest, Honvéd utca 3., V. emelet 13. T/F: +36-1 318-3938) munkanapokon 9–16 óra között az Írók Könyvesboltjában (Budapest, VI., Andrássy út 45.) a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest, V., Petőfi Sándor utca 5.) a Budapest Antikváriumban (Budapest, IX., Üllői út 11-13.) a Litea Könyvesbolt és teázóban (Budapest, I., Hess András tér 4.)
