Budapest, 2015. (38. évfolyam)
3. szám március - Somogyi Krisztina: BUDAFOK-TÉTÉNY - Városfejlesztés peremhelyzetben
hamarosan megvalósul, nálunk ismét egy nyertes pályázó kap megbízást. Jellemzően hosszú távú kapcsolatokra törekszünk a jó építészekkel. Így amikor 2007-ben kiderült, hogy a Jókai utcai baptista templom tervezése megakadt, az egyházközösség sem volt elégedett, sikerült egy új tervezőt találni Major György Ybl-díjas építész személyében. Munkáját a Tervtanács nagy örömmel fogadta és azóta majdnem teljesen meg is épült a nagyon magas színvonalú alkotás. Akkoriban alapítottuk meg a kerületi építészeti nívódíjat, ez az épület volt az első, amely megkapta. Major György most az országzászló rekonstrukciós feladatain dolgozik a rá jellemző alapos feltáró munkával. – A kerület történetében fontos szerep jut a borkultúrának. – Promontor település, azaz Budafok valóban szőlőtermeléséről és borászatáról volt híres. Gazdag építészeti emlékeink vannak, a bemért pincék hossza 70-80 kilométer! Emeletesek és hosszan összefüggő rendszerek is találhatóak itt. Az első világháború után kezdtek a helyiek követ bányászni, akkoriban a pincéket védelmi célokra is használták. Mára ezek üresen maradtak, és ez bonyolult helyzet elé állít minket. Az egymásba nyíló, ide-oda elágazó, több bejárattal bíró ágak kezelése összetett feladattá vált. Nemcsak a tulajdonlás kérdése bonyolult. A mostani városrendezési szabályozás ugyanis csak a felszínről gondolkodik, azt vonatkoztatja a terepszint alatti világra. Nálunk a lakóterület alatt a mélyben gazdasági tevékenység folyik. Ez a kettő ma még nem egyeztethető össze. Talán ez változik. A pincerendszer hosszára jellemző, hogy egy borász kiszámolta: az összes hazai bor elférne az itt lévő pincék felében. Nem könnyű funkciót találni. Az önkormányzat segítségével van jelen a területen a Záborszky pincészet, és a borkultúra köré fesztiválokat is szervezünk. Működik egy borkatakomba is. Egyszer valaki azzal keresett meg, hogy a saját pincéjében urnatemetőt kívánna létesíteni, kiírtunk rá egy hallgatói pályázatot, de a létesítésnek jogi akadálya van. A pincék egy részét bejárva az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon mi értékesebb: a fenti világ vagy a földszint alatti? A Törley család szintén Budafokhoz kö tődik, családi mauzóleumuk a Sarló utcában áll. A Sacelláry kastély pedig akkor épült, amikor a Törley fiú elvette egy nagyon gazdag bosnyák gabonakereskedő leányát. A hölgy festménye megmaradt, a helytörténész vidáman meg is jegyezte, hogy láthatóan nem a hölgy szépsége miatt jött létre a nász. A Sacelláry apuka tudhatta ezt, így leányának építtetett egy önálló kastélyt. Gyönyörű épület, ősfás kerttel. – A kerülethez tartozik Hárosi-öböl is. Mi van, mi lesz azon a területen? – Háros-sziget északi végét 1911-ben feltöltötték, később ott épült fel a Hunyadi laktanya. Hosszú évtizedek óta elzárt terület. Fantasztikus természeti világ alakult így ki ott, szinte érintetlenül burjánzik a vegetáció. A laktanya területét visszakapta az önkormányzat, majd egy törvény értelmében 99 évre a fővároshoz került használatba. A természetvédők nagyon szeretnék érintetlen formájában megtartani a laktanya melletti szigeten a vadont. A környezetvédelemmel foglalkozó kolléganőm napokig tudna lelkesen beszélni nyugodtan araszoló sárga hernyókról, 45 féle pókfajról és a növényvilág páratlan diverzitásáról. Egyedülálló lenne, ha egy főváros területébe ékelődve fennmaradhatna egy védett, érintetlen természeti terület. ● 15 BUDAPEST 2015 március Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara Délről-északra haladva: Nagytétény, Budatétény és Budafok A szecessziós Sacelláry kastély ősfás parkban áll Az átépített Szelmann ház. Terv: Daragó László, Rabb Péter, Paulina András forrás: XXII. kerületi Főépítészi iroda forrás: XXII. kerületi Főépítészi iroda
