Budapest, 2015. (38. évfolyam)
3. szám március - Kálmán Attila: Passzívház, avagy a közgondolkodás jövője
A passzívház önmagában is jelentős léptékű előrelépés a környezetvédelem és energiahatékonyság növelésében, miközben városrendezési hatásai sem elhanyagolhatók: az építkezéssel párhuzamosan megindult a környék fejlesztése, átalakítása, az ingatlanállomány látványos cseréje is. Így egy vegyesnek mondható lakókörnyezetben, részben zártsorú, részben szabadon álló épületek között helyezkedik el, a szabályozási előírások alapján pedig zártsorú, előkertes beépítésű, 14,4 méteres magasságú. A terepszint feletti, legfeljebb 60 százalékos beépítettség biztosítja a telek szellős átjárhatóságát. A kertvárosias megjelenés érdekében előkerteket alakítottak, alakítanak ki az ingatlant határoló mindkét utca vonalában. A tervezők a már meglévő szomszédos épületekhez tűzfalasan csatlakoztatták a passzívházat, így a látképpel is szervesen összekapcsolták azt a környezetével. Mivel ezt a technológiát nemcsak Magyarországon, de a régióban is jellemzően egyelőre csak családi ingatlanoknál, kisebb irodaépületeknél alkalmazzák, a hazai szakmai közvélemény is kíváncsian, kezdetben inkább kétkedve fogadta az önkormányzati vállalkozás tervét, azt, hogy a beruházás előtt álló hatalmas kihívások ellenére is kitart az ötlet megvalósítása mellett. Ezért is érdemes név szerint felsorolni a szakértői gárda tagjait, akiknek köszönhetően ez az egészen páratlan vállalkozás álomból valósággá lett. A passzívház építész főtervezője az ArchiKon Kft. Nagy Csaba vezette mérnökcsapata, Pólus Károly, Déri Dániel, Várhidi Bence, Kiss Tamás. A passzívházszakértő Miskolczy Imre (EnergiaTerv Kft.), a tartószerkezetet Pintér Tibor (ÉKI TERV Kft.), az épületgépészetet Sor Zoltán (PhQ Kft.), az elektromos rendszereket Dorgai Károly (Dorterv Kft.), a tűzvédelmet Báder György, az akadálymentes és általános köz lekedést pedig Kriskáné Boda Ilona tervezte. A január végi átadáson Miskolczy Imre , a Darmstadt Passivhaus Institut magyarországi képviselője mérföldkőnek nevezte a ház elkészültét, elszántnak és elkötelezettnek jellemezte az önkormányzatot. Nagy Csaba pedig utalt arra, hogy a feladat azért volt nagy kihívás, mert nem csak a ház homlokzatát, magasságát, műszaki paramétereit kellett megtervezni, hanem a környezettudatosság üzenetét kellett az épület egészén és valamennyi tervezési fázisában megjeleníteni. A kivitelező Magyar Építő Zrt. vezérigazgatója, Tolnay Tibor példaértékűnek nevezte a XIII. kerület döntését, elmondta, hogy szakmai körökben is komoly elismerést váltott ki. Reményét fejezte ki, hogy más önkormányzatok is követni fogják a jó példát. ● 11 BUDAPEST 2015 március
