Budapest, 2015. (38. évfolyam)
2. szám február - Buza Péter: TÁRGYESET - A kép szobám falán
A kép szobám falán Buza Péter Arról nem tud közelebbit dr. Rácz Dánielné, hogy ükapja, Herrich Károly milyen körülmények között kérte meg ükanyja, a szépséges Deák Szidónia kezét. De magában a nagycsaládban fennmaradt a különös kottájú esemény emléke. A Tisza szabályozását irányító magas rangú kultúrmérnök nem a maga nevében kopogtatott be a tizenhét éves kisasszony atyjaurához meg a menyasszonyjelölthöz. Egy fiatal kollégája nevében járt el. De fordult a kocka. S milyen szerencse! Ha az eredeti forgatókönyv szerint zajlanak az események, sohasem találkozhattunk volna a táblabíró világ magyar művészetének egyik legszebb portréjával. Deák Ignácék – feleségével és Szidóniával, hárman – a Lánchíd palotában laktak. A Fő utca kapujában. Amikor a sorsdöntő leánykérésre sor került, a (mostoha)apa a Láchíd Társaság könyvelőjeként dolgozott ugyanitt. Herrich Károly pedig, aki Szidit fiatal kollégája nevében megkérte, a szomszédban, az Alagút Társaság elnökeként volt gyakori látogató Budának ezen a pontján. De hogy ki volt a megbízó, nem tudjuk. Reméljük végül ő is megnősült, s talán máig élnek leszármazottai a modern Pest-Budán. A mi történetünknek most már örökre névtelen epizódszereplője marad. Györgyi Gézáné írta meg a különös le ánykérés jelenetét Bókay Árpád ra hivat kozva az Új Művészet 1992. évi 6. számában (a cikk címe: Ki volt Deák Szidónia?). Herrich nem csak az apát, évek óta barátját, de a leányt is megkérdezte: hozzámenne-e ahhoz a bizonyos fiatalemberhez. – Túl fiatal vagyok még! – szabadkozott a kisasszony. – És ha én kérném? – kérdezett mást a kérésre kérő. – Azt már meggondolnám... – válaszolta pirulva a leányka. Néhány hónappal később meg is tartották az esküvőt. Két esküvő Budán Györgyiné úgy keveredik bele a históriába, hogy férje nagyapjának, a festőnek, Györgyi (Giergl) Alajosnak a legszebb portréit, azok születéstörténetét próbálta kinyomozni, s jutott el így a Bókay családhoz. Konkrétan az akkori legidősebb nemzedéket képviselő Bókay Árpád hoz (az első Bókay Árpád unokája), akinek egyik ősanyja Deák Szidónia volt. Akárcsak dr. Rácz Dánielnénak. Hogy Ráczné Jobbágyi Mária , a nyugal mazott gyógyszerész, noha nagy becsben tartja, őrzi és büszkén vallja a magáénak a remekmű másolatát, miért csak az idézett Új Művészet közleményből tudja, amit most már mi is tudunk? Annak sajnálatosan szokásos oka van. Deák Szidónia és Herrich Károly leányát, Herrich Szidóniá t a dinasztiaalapító Bókai János Árpád nevű fia (1856–1919) vette feleségül 1884-ben. A família ezen ágának irat- és fotóhagyatékát az ő egyik leszármazottja gondozta, aki idővel elvált a feleségétől, és minden családi dokumentumát ott hagyta régi otthonában. Már ő sem él, s lehet, hogy az asszony sem. Ami biztos: a hagyatéknak ez a része már évtizedekkel ezelőtt örökre hozzáférhetetlenné vált. Negyvenhárom éves 1861-ben Herrich Károly, a kultúrmérnöki tudomány és 19 BUDAPEST 2015 február TÁRGYESET fotó: Sebestyén László