Budapest, 2015. (38. évfolyam)
2. szám február - Csontó Sándor: ÖTVEN ÉV - Dögönyözős dagonyázás
sebb kőzet a felső triász dolomit, mely a pesti oldalon 1000-1500 méter mélységbe süllyedt le. (Lásd a Széchenyi fürdő vízellátását biztosító Zsigmondy Vilmos által 1878-ban fúrt 971 méter mélységű I. kutat.) A dolomiton néhány méteres kavicsos üledék alatt, repedezett budai márga található, ebben fakadnak a fürdő természetes vizei. Forrásai közül jelentős a kénes Nagy-forrás és a Mátyás-forrás. Az itt működő első épített fürdőt valószínűleg Zsigmond király idején emelhették, és Mátyás alatt is használhatták. A török hódoltság alatti térképen előbb Kücsük ilidzse (kisfürdő) néven szerepel, később Evlia Cselebi török történetíró Debbagha ne ilidzsaszinak, Tabáni hévízfürdőnek nevezi. (Debbaghane, tabahan, a tímárok negyede, innen a Tabán elnevezés.) Majd a környékre települt szerbekről (rácok), keresztelték újra mai nevére. „Ide reggel a férfiak, s ebéd idejétől éjfélig az asszonyok mennek és mosakodnak. Számos külön rekeszű, nyolc medencéjű fürdő ez. Aki törölközővel megy be, tisztán kijön, s egy fillért sem fizet” (Sajnos efféle csodák ma már nem esnek meg!) 1560 körül Szokoli Musztafa korában építették ki, felhasz nálva a korábbi lerombolt budavári épületek köveit. Nyolcszögű, szamárhátíves záródású, ablaknyílásos kupolacsarnoka máig fennmaradt. Buda 1686-os visszafoglalását a fürdő sértetlenül vészelte át. Először a császári kamara Pergassi Károly kapitánynak juttatta, tőle a Gillig család örökölte, azután Zagler Márkus tulajdo nolta, aki a fürdőt először építette át jelentős mértékben. Az 1860-as években Heinrich Nepo muk János morvaországi orvos, majd fia Kálmán Ybl Miklós tervei alapján először 1864-65 között felújíttatta, majd 1869-70 között kibővíttette. Két újabb kupolacsarnokot emeltek a török, illetve a barokk időkben megnagyobbított épülethez. Elkészült a férfi melegvizes csarnok a csatlakozó kádakkal (Flora Bad), az impozáns kéthajós zuhanycsarnok az ülőfürdővel meg a főhomlokzathoz kapcsolódó négyszintes épületszárny és a tükörfürdő (Spiegel Bad). Később megépültek a nőknek szánt medencék a kapcsolódó szárítóhelyiséggel és öltözőkabinokkal. Az épületegyüttes északnyugati sarkában nyolcszög alaprajzú, felülvilágítós, langyos vizes medencét is létrehoztak. A nagy udvar három homlokzata elé oszlopsoros folyosót emeltek, a kisebbet lefedték. A nagyszabású bővítés, a moreszk, csipkés ívek, faragott oszlopok és gazdag stukkódíszítés érzékeltette, hogy Ybl korának világszínvonalú fürdőegyüttesét hozta létre. A Flóra fürdő töredékesen megmaradt eredeti pillérfejezete viszont szoros egyezést mutat a kiskörúti Unger házéval. 1890-ben a főhomlokzat kovácsoltvassal ékesített neobarokkos külsőt kapott, a nemek szerinti két régi bejáratot megszüntették és középre helyezték. Az Ördögárok 1878-as beboltozásával – az 1876. június 26. katasztrófa után – megszűnt a korábbi folyamatos árvízveszély és a fürdő környéke zártsorúan beépült. 1909-ben a Közmunkák Tanácsa elhatározta a Rácváros házainak lebontását, hogy új, modern városrészt alakítson ki. A nagyon népszerű, ám korszerűtlen negyed elplanírozására végül csak 1933-ban került sor. Modern városrész szerencsére azóta sem létesült, kellemes, a városiak által kedvelt közpark van a területen. A Tabán emlékét, felejthetetlen hangulatát számos irodalmi alkotás, művészi emlék őrzi. 1931-ben, Szent Imre halálának kilenc századik évfordulóján új nevet kapott az Árpád-házi hercegről. A fővárosi közgyűlés 1,8 milliós árajánlat után, 1934 nyarán megszavazta a vásárlást, de – a 46 tulajdonossal külön-külön kötött szerződés nyomán – csak 1935. május 12-én került az elhanyagolt intézmény Budapest tulajdonába. Az 1944-45-ös harcok során a fürdő súlyos sérüléseket szenvedett el, a károk egy korabeli felmérés szerint 85 százaléknyi mértékben tönkretették az együttest. A második világháború után ideiglenes helyreállítással (Pfannl Egon tervezte) egészen 1963-ig üzemelt, amikor két évre bezárták a teljes felújítás miatt. Ekkor bontottak el sérült épületrészeket is. „A historizmus negatív megítélése az Operaházat építő mester esetében nem magyarázhatja az 1952 óta a legmagasabb műemléki védettség (akkor I. rendű műemlék, ma Műemlék) alatt álló épület ily súlyos megcsonkítását” – írták egy negyven évvel későbbi dokumentációban. Az egyetlen megmaradt romantikus kupolacsarnok is siralmas állapotba került, medencéjét lebetonozták és edzőteremmé alakították, az íveken vascsöveket vezettek át, a kis apszisokba radiátorokat szereltek fel. 2001-ben a fürdőt kezelő Budapest Hévizei és Gyógyfürdői Zrt. megbízta a Rudas és a Rác fejlesztési programjának kidolgozásával a Kaszab Építész Irodát. Ezzel összefüggésben megalakult a Rác Nosztalgia Kft., amelynek feladata a szállodaépítéssel egybekötött felújítás lebonyolítása lett. 2002. július elsejével zárták be, akkor még 2004. augusztus 20-ra ígért újranyitással. Kaszab Ákos tervei 2003-ban kapták meg a jogerős építési engedélyt. A kivitelezés azonban egyre húzódott, magyarázatként többek között a régészeti feltárást, valamint a tervező csapat és a megrendelők között kialakult állítólagos konfliktust emlegették. Így nem meglepő, hogy 2007 elején változás történt a felújítást tervező csapatban is. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírásai szerint feltárt, majd felújított török kori részek és az ugyanilyen precizitással újraépített Ybl-féle medence- és zuhanycsarnokok Dévényi Tamás tervei alapján készültek, az ötcsillagos hotelszárnyat Pethő László jegyzi. Az újonnan készült épületrészek jellemző szerkezetei vasbeton-acél-üveg. Az építészeti minimalizmus, a barokk, a romantika, a neoreneszánsz és a késő középkori oszmán stílusjegyeit is magán viselő komplexum hozzásimul a Gellérthegy északi oldalához. Az Ybl Miklós tervezte 19. század végi, tört fehér homlokzathoz, a mögüle kikandikáló, ólomtetős török kori kupolákhoz szigorú geometrikus formákkal és hatalmas üvegfelületekkel illeszkedik az új épület. A különböző stílusok összekötését szolgálja az épületbelsőben az emeletek közötti 20 centiméteres lyukak szabályos hálója is, ráadásul a tervezők szándéka szerint ez egyfajta újraértelmezése a török fürdőkupolákon levő felülvilágítóknak (attól függetlenül, hogy az itteni török fürdő tetején ilyenek furcsamód nincsenek). A mostani elképzelés szerint éjszakánként ki lesz világítva a szinteket áttörő furcsa forma. A Rác fürdő rekonstrukciója és fejlesztése során helyreállították a meleg vizes kupolacsarnokot és a Flóra fürdőt. A zuhanycsarnokot és a langyos vizes kupolacsarnokot 1:1-es makettként építették újjá. Ez azt jelenti, hogy a vendég egy kortárs épületbe lép be, de az belülről minden tekintetben olyan, mint amilyennek Ybl megálmodta. A legújabb információk szerint a komplexum mellett fogadja majd utasait a gellérthegyi sikló alsó állomása. (Lásd BUDAPEST 2014/6).) Nyolcmilliárdos költség, átvett működési engedély, elhúzódó viták, vizsgálatok. Ki merné megtippelni, vajon idén áztathatjuk-e már fáradt tagjainkat a tökéletesen kész, évek óta üres Rác fürdőben? ● 8 BUDAPEST 2015 február
