Budapest, 2015. (38. évfolyam)
12. szám december - Fényi Tibor: A színek varázslója
BUDAPEST 2015 december 7 építésekor, végül a Parlamentben is. Igaz, a dunaparti gótikus palotát „a hely vilá gi jellege és fokozott megvilágítás igénye miatt” groteszk elemekből álló reneszánsz hatású ablakokkal díszítették. Visszaemlékezéseiben még egy építészt nevez meg, mint akitől sokat tanult. Petschacher Gusztáv (1844–1890) „ szintén felkarolt és a nekem juttatott megbízásaival további munkásságra buzdított. De nemcsak buzdított, hanem oktatott is. Igen sokat tanultam tőle.” Petschacher ekkori ban a Sugár (ma Andrássy) utat építette, ahová rövid idő alatt tíz házat tervezett. Csaknem mindegyiket Róth díszítette, bár ezek közül több igen korán elpusztult, például az egykori Terézvárosi Kaszinó (Andrássy út 39.) ablakai: a Párisi Nagyáruház 1912 körüli kialakításakor. Petschacher hatására Róth nem a firenzei, hanem a genovai reneszánszhoz került közelebb. Korai és sikeres műve volt Freund Vilmos (1846–1922) Körúti gőzfürdőjéhez (a Király utca sarkán) készített üvegmennyezete, Czigler Győző (1850–1905) Saxlehner palotájának lépcsőházába festett öt színes hálómintás ablaka és az első emeleti lakás nagyobb üvegfestménye. Növekvő elfogadottságát bizonyítja, hogy a Lipótvárosi bazilika oldalkápolnájába kilenc ablakot rendeltek tőle. A neoreneszánsz-neobarokk térben „megkíséreltem a színek helyett a rajzzal hatni (...) a középső medallionokat, melyekre egy-egy életnagyságú fej van festve, csupán szépia tónusban kezeltem” – írja visszaemlékezéseiben. A szépia egyhangúságát ragyogó színekből álló, aprólékosan megfestett gyümölcsöket ábrázoló bordűrrel oldotta, sikeresen. Sajnos ma már csak a bordűrök egyes részei láthatóak, a középső elemeket a hetvenes években Pituk József (1906–1991) által festett, magyar szenteket ábrázoló ablakokra cserélték. A bazilika oldalkápolnáiban 2003-ban, állítólagos Róth tervek alapján felállított ablakoknak pedig a zavaros magyarázatok ellenére semmi közük nincs Róth Miksához. Mindig új utakon Róth historizáló korszakát a millenniumi kiállítás koronázta meg. A Történelmi főcsoport (Mezőgazdasági Múzeum) épülete mellett a király pihenőszobájába is ő festett ablakokat. Korabeli tudósítás szerint „a ki rályszobákat megtekintve ő császári Felsége különös tetszését nyerték meg az üvegfestmények, melyek Róth Miksa műtermében készültek (...) ’Nagyon szép munka’ szólt a király. Róth Miksának remek munkái a kíséret tagjainak is rendkívül tetszettek.” Róth Miksa: Felkelő nap (mozaik, 1900)
