Budapest, 2015. (38. évfolyam)
11. szám november - Simplicissimus Budapestje
Edelényiék 1948-ig lakhattak az Országházban, akkor mindenkit kiköltöztettek. A forradalom bukása Jól tudjuk, hogy az 1956-os rövid szabadság is november 4-én ért véget. A forradalom – hősies ellenállás formájában – még élt néhány napig. A Szovjetunió 16 hadosztállyal és 2000 (!) harckocsival rohanta le Magyarországot. Az ellenálló gócpontokat egyes helyeken légierővel is támadták. Csepel például – hihetetlen módon – november 11-ig tartotta magát. Kádár ekkor mondott (november 4-e után) beszédet, kijelentette, hogy a felkelést (ezt a szót használta) leverték. Ezen a napon mentette fel az Elnöki Tanács a Nagy Imre kormányt. A forradalom köz jogi értelemben ekkor, lelki értelemben Nagy Imre kivégzésének napján, 1958. június 16-án ért véget. Az új kőtár és az épülettörténeti kiállítás az Országházban A Kossuth tér átépítése lassan a befejezéséhez közeledik. A külszínen már csak az Andrássy szobor híresen bonyolult reliefjei vannak hátra. Illetve új homlokzatot kap a metróállomás feletti, 1972-ben elkészült MTESZ-ház. Továbbá a hírek szerint visszaállítják a Steindl tervezte Sze mélynök (ma Balassi Bálint) utca 5. szám alatti Országgyűlési Irodaház elbarmolt tetőszerkezetét. Október elején két régen várt új kiállítás is megnyílt. Az egyik a térszín alatti Kőtár. Itt több mint nyolcvan olyan homlokzati kő-, fém- és kerámiaelemet mutatnak be, amelyeket már újra cseréltek, de viszonylag jó állapotban maradtak meg. A kiállítást az egykori északi szellőzőalagút 1927-ben feleslegessé vált szakaszán rendezték be. Akkor állították fel a Kossuth szobrot, az alagút elvesztette eredeti szerepét, lezárták, és részben feltöltötték földdel. A szellőzőalagutakat az elmúlt években, a Kossuth tér rekonstrukciója során ásták ki, és látták el új funkcióval; a déli alagútban létesült tavaly az 1956-os emlékhely. A Kőtárban minden egyes darabról egy vázlatrajzon jelzik, hol volt a bemutatott eredeti kő- vagy rézdarab. A tárgyak a falak mellett láthatók, középen fémlemezekre nyomott fényképek függenek az alagút padlója és mennyezete között, magyar és angol magyarázó feliratokkal. Az egész kiállításról látványosan hiányzik a modern technológia. Nem véletlenül – ez a kiállítás a homlokzati díszek örökkévalóságnak szóló világáról szól. Mintegy húsz perc kell figyelmes megtekintéséhez. Ez alatt egészen intim viszonyba kerülhetünk a hatalmas épülettel. A kőtár minden nap, ingyenesen megtekinthető. Az országház építészettörténetét bemutató kiállítást viszont csak azok nézhetik meg, akik jegyet vesznek a Parlament meglátogatására. Terének egyik különlegessége, hogy a tetejét üveg fedi. Az országház legészakibb udvara alatt vagyunk. Vagyis annak falai maguk is a kiállítás részét képezik. Ahogy a kőtárban, itt is akadnak igen érdekes tárgyak. Például az egyik szépen restaurált rézvitéz (ezekből két darab őrzi a Dunára néző tornyokat, illetve egy-egy – a legdélibb, illetve legészakibb – a tetőgerincet). És itt látható az Országház 1:100-hoz méretű makettje, amelyet félévi munkával készített el a Hajnal Pé ter és Bojti Márton vezette 19 fős csapat. Van itt fából készült Rákosi címer, itt van az eredeti, egytonnás vörös csillag és az eredeti központi óra... Ha lehet még ennél is érdekesebbek az animációk. Három is van belőlük. Az egyik két és fél perc alatt lejátssza nekünk, hogyan épült fel az Országház. Hogy ne legyen unalmas, úgy mutatják a történéseket, mintha egy köröző helikopterben ülnénk. Az állványzat és a nagyobb szerkezeti darabok az égből látszanak érkezni. Alul pedig egy időskálán azt is láthatjuk, hogy mikor történnek a dolgok. (Hat nyelv között lehet majd választani, egyelőre csak a magyar és az angol működik.) Hasonlóan érdekes a tér kialakulásáról készült animáció, itt a szobrok jövését-menését is nyomon lehet követni, meg a villamos- és trolivonalak változását. A harmadik animáció az egykori tervpályázaton nyertesnek nem minősített épületeket mutatja meg a Duna felől, ügyesen belehamisítva a mai Kossuth térbe. Szenzációs mindegyik. A kiállítás erényeihez képest eltörpül a grafikai munka gyenge színvonala. Nem lett volna szabad groteszk betűket használni a jelentős mennyiségű magyarázó szöveghez, különösen nem elválasztás nélkül sorkizárt szöveget alkalmazni. Az pedig, hogy az idézőjel kezdő tagja hol (helyesen) lent van, hol fent (így az angol szövegeknél kell), kifejezetten a sajtóhiba-kategóriába tartozik. Néhány hétig ez a kiállítás Országház-vizit nélkül is megtekinthető, 6 és 8 óra között, miután a turistahad eltávozott. Figyeljék a honlapot. (A Kőtár és az Építéstörténeti kiállítás koncepciójáért és létrehozásáért Wachs ler Tamás, a Steindl Imre Program veze tője volt a felelős.) ● 15 fotó: Simplicissimus
