Budapest, 2015. (38. évfolyam)
11. szám november - Holló Szilvia Andrea: TÉRKÉPKÉP - Az Ilbay-ház
BUDAPEST 2015 november 7 Az ágyútűzben beomlott Redoute újjáépítéséig a rendbe tett István főherceg emeleti nagytermében rendezték a legelegánsabb bálokat. Az étterem aranyszegélyes fehér falai között az italrendelés intenzitása jelezte, hogyan alakultak a szemközti börze árfolyamai. Ha jól mentek a dolgok, az urak pezsgőt ittak, ha rosszul, akkor a két deci járta. Egyszer csak szárnyra kapott a hír, hogy a szállóban lakó Deák Ferenc anyagi gondokkal küzd. Emmerling nagyvonalúan a felére csökkentette a szoba árát, ám ezen a haza bölcse megsértődött, és nyomban átköltözött az Angol Királynőbe. A hatvanas években az István főherceget a párizsi Hotel Louvre mintájára akarták átépíteni, holott a pestiek ekkor már gyakran panaszkodtak a Feldunasor áldatlan állapotára. „A Béla utcában, részint az ottani építkezés, részint pedig az ott naponként üveget és nyers bőröket raktárakba szállító s ott egész napokat töltő idegen szekerekkel annyira el van foglalva, hogy a gyalog közlekedés csak nehezen s veszéllyel eszközölhető, a kocsikkali közlekedés pedig hetek óta lehetetlen.” A zűrzavart fokozta, amikor 1863 márciusában Kertész József a szállóban nyitott nyomdát. A helyiségek használatáért 354 forint negyedévi bért fizetett, de tevékenységét nem nézték jó szemmel, így 1864 szeptemberében átköltözött a Vasudvarba. Mikszáth búcsúzik A szálló virágkorát Gundel János bérlősége idején (1889–1904) élte. Az 1894-es megnyitás az új bérlő számára már csak azért is emlékezetesre sikeredett, mert a borfiú azon nyomban megszökött ezüstpaszományos, vörössipkás uniformisában. Ebben a Gundel étteremben a szomszédos Magyar Tudományos Akadémia, a Petőfi és a Kisfaludy Társaság tagjai találkoztak, nyitrai muflont, tiszai galócát (nem gomba, hal!), túzokot, erdélyi pisztrángot falatoztak. A földszinten, a kaputól balra kialakított „háromfülkés, hajókabinszerű helyiség”, a Mikszáth-szoba falát az író arcképe és műveiből vett alakok, Mirkovszky Géza alkotásai díszítették. A szobában, ahol gyakran megfordult Szilágyi Dezső, Jókai Mór, Tisza Kálmán, Lánczy Leó, vágni le hetett a havannákból felszálló füstöt. Ám amikor egy politikai vitát követően a társaság két részre szakadt, a törzsvendégek elpártoltak. Attól kezdve Mikszáth is inkább az Angol Királynőbe járt, az István főherceg hanyatlásnak indult. Emmerling Károly a szállót többször átépíttette, végül 1904-ben megszüntette. A Mikszáth-szoba berendezését a Wittmann és Bauer cég vette meg, a rajzos tapétát Latinovits Pál földbirtokos bácskai birto kára vitette. A Vasárnapi Ujság Mikszáth Kálmán írásával búcsúzott a legendás szállótól, hiszen „Az ’István főherczeg’-gel is mét egy darab régi pesti élet pusztult el. ...építhetnek szebb palotát vagyis legalább modernebbet helyette, de az Istvánhoz tapadó történeteknek, eseteknek nem lesz többé emlékeztető tárgya. Hideg, idegen kőhalmaz lesz, mint a többi ezer meg ezer bérház...” Lakóházzá alakították át, csak a földszinti kávéház élt tovább még egy ideig, de volt itt terménykereskedés, patika, sőt még poloskairtó is. Mikor 1927-ben a Gyáriparosok Országos Szövetsége vette birtokba, két emelettel megtoldották. Azóta is középület, most épp a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának székháza, előtte Budapest egyik első elektromos autótöltő állomásával, felújított homlokzatán Bem apó és az itt elhunyt Klapka tábornok emléktáblájával. És az is biztos, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség 1901. január 19-én valóban e helyen, az egykori szálló különtermében alakult meg. ● fotó: Sebestyén László
