Budapest, 2015. (38. évfolyam)
8. szám augusztus - Somogyi Krisztina: PREZI IRODA BUDAPEST - Testre szabva
BUDAPEST 2015 augusztus 15 Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara pozitív élmény hangsúlyozása, mert a helynek vonzóvá kell válnia, hogy a dolgozók sok hasznos időt töltsenek ott. Érdemes azt is elérni, hogy az irodatérben mozogva, ismerve egymást új impulzusokkal segítsék elő a közös munkát. Ezt a mozgást szolgálják a térben elhelyezett „attraktorok”, egy vízgép, snack bár, a különböző tematikus pontok és a Cabinet of Curiosity, a múzeumi tárló átértelmezése: a dolgozók által hozott inspiráló, személyes tárgyak gyűjtőhelye. A spontán beszélgetések során születő gondolatok gyakran a legizgalmasabb eredményekhez vezetnek. Az innovációval foglalkozó cégek számolnak az úgynevezett serendipity – a véletlenszerű ráébredés – jelenségével, a Preziben a folyosók white boardként, azaz jegyzetfalként való kialakítása is ezt a célt szolgálja. A változatosság gyönyörködtet A Preziben járva feltűnő a terek sokfélesége: ez adottság is, hiszen a két utcára nyíló, századfordulós épület tele van beugrókkal szinteltolásokkal, resztli terekkel. De a változatosság alapkoncepció is. Egyfelől intenzív színezéssel, tematikához kapcsolódó berendezéssel, dekorációval, sajátos design megoldásokkal segíti a terek azonosítását. Másrészt a különböző munkatevékenységekhez is kötődik, ezeket szolgálja. Schreck Ákos megfogalmazásában: „Az iroda olyan, mint egy kamasz szobája, ahol ott a gitár, a gördeszka, az ágy, a számítógép és azt csinálhatok, amit akarok. A Preziben minden alá van téve a dolgozóknak, kapnak enni, bármikor és bármennyit lehet dolgozni. Akkor csinálod meg a „házidat”, amikor akarod, de legyen kész, és legyen jó. Viszont mindenki maga döntheti el, hogy az ágyon hason fekve, avagy éjszaka a háztetőn ülve dolgozik. Ehhez az alap a fókuszált, egyéni munka – ehhez csendre van szükség, ami persze többféle térben előállítható. Egy könyvtár is ilyen tér, mert ott senkinek eszébe se jut hangoskodni. Egy fókuszfülke is az, amibe egyedül be tudsz ülni, de egy kávézó is, hiszen a pink noise-nak nevezett emberi háttérzaj egyáltalán nem zavarja a koncentrációt. A Preziben is sokféle tér szolgálja ezt.” Felülemelkedve A Prezi irodájának legtöbbet publikált része feltehetően az elsőként elkészült, hatalmas volt kapcsolóterem az emeleten. Eredeti, századfordulós épületdíszei telefonkagylóval díszített angyalfejek. A szép arányú csarnok magasan elhelyezett ablakai megnyújtják a teret, a míves ipari múlt az intenzív mai használat ellenére is érzékelhető. A belmagasság okán nyugodtan galériázható is lehetne, de a vertikális tagolást az építészek (szerencsére) nem így oldották meg. Turai Balázs úgy emlékszik vissza, hogy a többszintesség már a legelső skiccekről visszaköszönt. „Szükség volt kisebb kompakt terekre, amikben 3–4 ember jól elfér, mi ezt a téren belül kívántunk elhelyezni. Térbe állított tárgyalódobozokra gondoltunk, és hamar nyilvánvaló lett, hogy a tetejüket használni kívánjuk. A csarnokban az ablakok nagyon magasan vannak, az iroda teréből nem lehet az ablakon át látványokat befogni, csak az eget lehet látni. Ezzel szemben, a doboz tetejéről feltárulkozik a városi tető landscape. Ott ülve valahogy ennek a tájnak is a részévé válik az ember. A dobozok teteje olyan alternatív hely lett, ahol benne is vagyok a nagy térben, tehát nem vagyok elzárva, de még is, egyfajta elvonulás ez. Ha akarom, úgy ülök, hogy ne lássanak lentről, ha akarom, kiülök a szélére. A választás szabadságát kínálja fel. Ha valakinek távlatra van szüksége a gondolkodáshoz, csak feláll az asztalától és felfekszik a doboz lejtősen kialakított felületére, vagy kiül a lépcsős részre.” Tetszik, nem tetszik: tetszik A dobozok teteje sokaknak kedves helye. Ez látszik a használatból, de a kérdőívekből is, amelyet a Preziben dolgozók időről időre kitöltenek. Tetszik – Nem tetszik oszlopokban, okostelefonnal készített, felcímkézett designmegoldásokról mondják el így a véleményeiket, gyűjtik őket, sőt közösen beszélgetnek is a térről, talán éppen abban az amfiteátrum-szerű földszinti prezentációs térben, ami egy ideje House of Ideas néven külsős rendezvényeket is szervez és befogad. A gondolatok szabad megosztása a Preziben teljesen természetes. A Minusplus számára sem gond, ha valami nem teljesen nyeri el a dolgozók tetszését. A vélemények összegzése után hírneves design bútort és MDF lemezből házilag készített, erőteljesen DIY hangulatú tárolószekrényt is lecseréltek már. Helyben kell újraértelmezni, hogy a prezisek számára mi az izgalmas design. Ez a jelentés is finomhangolásra várt. A tetsző és nem tetsző véleményeket én az építészek prezentációjából ismerem, ezzel magyarázták a tervezés organikus folyamatát. Ebben egy különleges, új szemléletmód mutatkozik, amely nem hibaként, de ami még fontosabb, nem kudarcként stigmatizálja a napi használatból kieső tervezői elképzeléseket, hanem az innovatív folyamat természetes részeként gondol rájuk. Az életet a maga teljességében nem lehet kitalálni – állandó fejlesztéssel, alakítással, a helyzetekre való nyitott és kreatív reagálással azonban közel lehet jutni jól működő állapotokhoz. A testre szabás a Prezi irodában látványosan sikerül. ● Zoomolás az Ada Lovelace tárgyalóra Kinyíló nézet a Kisherceg szint kígyó folyosójáról
