Budapest, 2015. (38. évfolyam)
8. szám augusztus - Somogyi Krisztina: PREZI IRODA BUDAPEST - Testre szabva
BUDAPEST 2015 augusztus 13 Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara Induljunk ki abból a képből, amely az egyterű irodákról általában él: személytelen, steril környezet jelenik meg a képzeletünkben, ahol állandó zúgásban, a számítógép kék fényében, küclikben szeparálva dolgoznak a munkatársak. Szép új világ – moroghatunk – a mai számítógépes munkahely valósága sajnos már csak ilyen. Pedig nem feltétlenül! Ha kellemes meglepetésre, valódi sztereotípiatörésre vágyna valaki, érdemes ellátogatnia a Prezi székházába. A helyzet nyitott. Az érdeklődőket nem kergeti el zord biztonsági őr, és nem zárja ki mágneskártyás beléptetőrendszer az utcafronton. A közösség nyelvi és kulturális értelemben egyaránt sokszínű. És ez nem csak egy trendi kép, nem csak a felszín: a mögöttes szándéknak van dimenziója. A Preziben ugyanis a térhasználat lényegi módon kapcsolódik a működés filozófiájához. A térben való újszerű építkezés magának a Prezi szoftverének is a lényege. Nem véletlenül, hiszen az egyik alapító, Somlai Fischer Szabolcs a BME építész karára járt, éppen a Minusplus építészeivel egy tankörben indította tanulmányait. Egy térben Custom made architecture, deklarálják az építészek honlapjukon, üzenetként, hogy nem kész tudásként, hanem testre szabott tervezési szolgáltatásként gondolnak tevékenységükre. A Minusplus munkái a fiatal városlakók előtt biztosan ismertek, hiszen a korábbi Kocka, a Bigfish, a Filo Bar vagy a Padron tapas bár igen népszerűek, az irodaépítészet témában pedig már szakértőnek számítanak. A sok megbízás ellenére a Prezi számukra is különleges kapcsolat – a közös egyetemi időtől a mostani sikerig sok lépésben jutottak el egymáshoz. Turai Balázs építész a Prezi előző irodájába tervezett növényszigeteket tartja az első kulcsfontosságú közös munkának: „A Prezi a Károly körúti iro da fejlesztésekor kért tőlünk először építészeti segítséget. Egy nagypolgári lakásból kerültek át egy 300 négyzetméternyi irodatérbe, és hamarosan elkezdtek küzdeni ezzel a szituációval. 30–40 ember egy térben zavarja egymást zajjal és látvánnyal is. Első válaszként az asztalszigetek közé növényfalakat helyeztünk el, amelyek vizuális gátként szolgáltak. Nagyon tetszett nekik, jól működött, de nem oldotta meg teljesen a hang problémáját. Ekkor indult el az a máig tartó folyamat, hogy ők jelentkeznek egy problémával, mi keresünk rá megoldást, erre érkezik tőlük feedback, ami további tervezéshez vezet. A trial and error számunkra nagyon fontos. A használat során új tudás kerül elő, ezekkel folyamatosan javítjuk a helyet.” Tér up date A tér állandó fejlesztése elsőként a Prezi expanzív növekedéséből és a megbízóhoz kötődő közvetlen viszonyból adódott, de később ez tudatos munkamódszerré lett. Az angolszász irodatervezési kultúrában, főleg a Szilícium-völgyi IT cégek számára készült tervezéssel mutat rokonságot, amire a Minusplusban rátaláltak. Schreck Ákos szerint „megváltozott az építész sze repe, a munkánk folyamatos jelenlétté is vált. A projektnek nincsen vége, nem áll be az az állapot, hogy elkészülünk egy térrel, átadjuk, jöhet a szalagvágás, és elfelejtjük az egészet, hanem jelen vagyunk minden egyes etapban, az ideális helyszín kiválasztásától a legapróbb probléma orvoslásáig. Jó értelemben vett létesítmény-gazdálkodás lett mára a közös munkából. Ahogyan ők a szoftverüket mindig csiszolgatják, úgy viselkedünk mi is.” A téralakítás tanulási folyamat az építészeknek is, de a Prezinek is, hiszen az önismeretnek, a cég belső sajátosságainak, az ott dolgozók viselkedésének megértéséhez kiváló lehetőség a térhasználat figyelése. Egy nagyobb közösség esetén ez összetett kérdés. Teakonyha trompe l’oeil festéssel
