Budapest, 2015. (38. évfolyam)

6. szám június - PIM Nyár

BUDAPEST 2015 június 29 KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ Munkája a kiadója eredeti várakozása szerint afféle (mások ál­tal már feltárt múltdarabokat felsorakoztató és újrarendező) tör­téneti bedekker lett volna csupán, melyben a szerző végigveze­ti az olvasót Erzsébetváros jelentősebb útvonalain, miközben a tekintetét színezett és fekete-fehér fotókkal és illusztrációkkal tartja ámulatban. Hogy a szerző nem csupán történész, de Bu­dapest Főváros Levéltárának szakreferense is, az csupán kedve­zőbb kutatási feltételeket jelentett a számára, amelyekkel (s ezt a kollégák tudják a legjobban) nem mindenki képes egyforma hatékonysággal élni. Perczel Olivér kötete ráadásul úgy tud sok tekintetben jelentősen újat mondani a városrész építéstörténeté­ről, társadalmáról, kultúrájáról és dualizmus kori mindennapja­iról, hogy közben a legteljesebb mértékben megfelel az említett bedekker-funkciónak. Dicséret illeti a puha fedeles, album formátumú kötet terve­zőjét, Németh Dániel t is. A korabeli fotó- és illusztrációs anyag nem csupán közgyűjteményekből származik, számos darabja Szántó András, lapunk állandó szerzője gyűjtői önzetlenségének köszönhetően került a kötetbe, melyet üzletek és vállalkozások adattára is gazdagít. Érthetetlen a Tartalom szűkszavúsága: hely, amint látják (látni fogják), lett volna bőven még a hetedik oldalon az alfejezet-cí­mek feltüntetésére is. Ily módon az olvasó nyomban láthatná, hogy mondjuk a Nagyiparosok, nagyvállalkozók Erzsébetváros­ban című fejezetben a szinte Perczel Olivér által felfedezett Ha ­vel Lipót és Oetl Antal , vagy az ismert Róth Miksa, Klösz György és Goldberger Sámuel helyi tevékenységével ismerkedhet meg. Mint más hasonló könyvek esetében, itt is sajnálattal sóvár­gunk át a Király utca páros, már a Terézvárosba eső oldalára, amely igen jól járt volna, ha a mai szemünknek Perczel Olivér írja és mutatja meg. A szerző jól ír, gördülékenyen, ami a szakmában külön ado­mány, kevesek erénye. Szerény is, pedig terjedelmes levéltári anyagot és szakirodalmat nézett át, illetve épített be a kötetébe, amely – mint mondani szoktuk – nem hiányozhat a város szak­embereinek és szerelmeseinek polcáról. Oda azonban nem egy­könnyen kerülhet, nem kapható ugyanis könyvesboltban. Ha va­laki nem volt olyan figyelmes, hogy elmenjen a Budapest Főváros Levéltárában idén január 22-én tartott bemutatóra, egyebet már nem tehet, mint felveszi a kapcsolatot az önkormányzat illetékes munkatársával, Várhelyi Petrá val, s kötetet kap. Ez így nem he ­lyes, két szempontból sem. Ha valaminek nincsen ára egy olyan társadalomban, ahol egyébként mindennek van, az sajnos visz ­szahat az értékéről alkotott képzeteinkre is, ez esetben, amint azt föntebb bemutatni igyekeztem, különösen méltánytalan módon. Nem helyes másfelől azért sem, mert olyan – egyszerre színes és alapos, közkeletű és tudományos – munkáról van szó, amely jóval szélesebb és szerteágazóbb közönséget érint, mint amit egy kerü­let reprezentációs hálója befoghat, s amely szellemi értéke okán jóval többet érdemel annál, hogysem a kiadója ajándéktárgya le­gyen. Egy ilyen – ha jól tudom, nem is csekély példányszámban kinyomtatott – kötetnek nem egy önkormányzati raktárban kéne stócokban (!) állnia, hanem a könyvesboltok jól látható polcain. Egy-két helyen, legalábbis. Mondjuk az Írók Boltjában, amelynek munkatársai bizonyára félretennék terézvárosi elfogultságukat, és örömmel árusítanák Perczel Olivér kitűnő kötetét. ● Perczel Olivér: Ipar és kereskedelem Erzsébetvárosban a vá­rosegyesítéstől az I. világháború időszakáig. Budapest, 2014, Erzsébetvárosi Önkormányzat, 191 p. Az URBS IX. kötetének írásai a 2013 novemberében megrendezett „Nor­mák, normakövetés és normaszegés a városi életben” című IV. Magyar Vá­rostörténeti Konferencián elhangzott előadásokon alapulnak. Miképpen keletkeznek a normák? A társadalom egyes tagjai milyen sikeres vagy sikertelen kí­sérleteket tesznek azok megváltoztatására? A kötet tanulmá­nyainak középpontjában e normák és a cselekvések világa közötti dinamikusan változó viszonyrendszer vizsgálata áll. A kötet az elmúlt évszázad magyar emigráns értelmiségének kíván em­léket állítani: a nagyvilágba szétrajzó írók, színészek, művészek, filmes szak­emberek és tudósok emlékeznek visz ­sza eredetükre. Vallomásukat életükhöz fűződő dokumen­tumok és fényképek teszik hitelesebbé és árnyaltabbá. CSIFFÁRY GABRIELLA: SZÉTRAJZÁS. HÍRES MAGYAR EMIGRÁNSOK KÉZIKÖNYVE Corvina Kiadó Ára: 4990 Ft Ára: 2500 Ft Megvásárolható Budapest Főváros Levéltára titkárságán (1139 Budapest, Teve u. 3-5.) URBS MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV IX. Budapest Főváros Levéltára A Petőfi Irodalmi Múzeum idén nyáron is változatos programokat kínál. Június 20-án, a Múzeumok Éjszakáján kortárs irodalmi ve­télkedőre invitálják az érdeklődőket Kiss Judit Ágnes , Nádasdy Ádám, Várady Szabolcs és Barna Imre részvételével. Ezen az estén számos egyéb program mellett a komolyzene kedvelői is találnak számukra megfelelő programot, a Budapesti Vonósok kamarakoncertjét hallhatják. Két nappal később kezdődik és július közepéig tart a PIM Nyári Fesztivál. A fesztivál programjai között a hangulatos mú­zeumkertben június 23-án a kortárs írókból, költőkből és zené­szekből álló Rájátszás zenekar Popikonok sztárköltőkkel című zenés irodalmi estre vár mindenkit, július 3-án pedig Esterházy Péter olvas fel írásaiból, amelyekre Dés László improvizál. De koncertet ad Csákányi Eszter (június 29.), Für Anikó (június 30.), a Budapest Bár (július 7.), valamint színpadra kerül Gerlóczy Márton A csemegepultos naplója című darabja is (július 13.). Az árkádos kapualjban Jónás Vera ad koncertet június 22-én, július 6-án pedig Szerb Antal : Budapesti utas és holdvilág cím ­mel felolvasószínházi előadás látható. Július 7-én Takács Kati Tóth Krisztina írónő műveiből összeállított estjét élvezheti a közönség. További információ: www.pim.hu ● PIM NYÁR Fesztiválok, programok a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Next

/
Thumbnails
Contents