Budapest, 2015. (38. évfolyam)
6. szám június - Buza Péter: TÁRGYESET - Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt…
BUDAPEST 2015 június 2 Az irodalomtörténet ismert adata, hogy Szendrey Julia , aki ele inte bízott abban, hogy nem lett özvegye a Segesvárnál eltűnt Petőfinek, előbb apjánál, Szendrey Ignác nál talált otthonra Má gocson, majd 1850 tavaszán Pestre költözött. Egy kis lakásba a Kalap (Irányi Dániel) utcában. Azon fáradozik, és ezt csak itt intézheti, hogy útlevelet szerezzen magának. Hátha Sándorát Törökországban megtalálja. A sajtó kikezdi. Különösen az után, hogy utazása ügyében felkeresi Liechtenstein Ferenc herceget – egyébként éppen Horvát Árpád, hamarosan második férje, az egyetemi tanár javaslatára, akit Garay éknál ismert meg –, s a táborszernagy később, jelentős feltűnést keltve, személyesen is meglátogatja őt. Bécsben ígér neki gondtalan életet. És meg is fenyegeti: ha nem hallgat az okos szóra, még Pestről is kitoloncolják. Kétségbeesetten hívja magához Horvátot – július 20-án –, hogy újra a tanácsát kérje, s rábízzon egy csomagot. Tartalma máig nem ismert, a férfinek bizonyos időn belül el kellett volna égetnie, ám erre valószínűleg nem került sor. Mivelhogy Horvát úgy tartotta megvédhetőnek Julia becsületét, ha ők ketten összeházasodnak. És már a következő napon össze is adta őket Szántófy Antal Pest-városi plébános. Julia eldobta hát az özvegyi fátylat. De ha azt hitte, a közvélemény ezt majd megbocsátja neki, súlyosan tévedett. Ahogy tragikusan akkor is, amikor az egyébként a legkevésbé sem daliás, alacsony, ferde gerincű emberhez – Dáné Tibor tanulmányában, a Romániai Magyar Szó 1999/június-júliusi számában „kurtizá nokra utazó kéjencnek”, „púpos gnómnak” nevezi – feleségül ment. A Hársfa utcában Horvát Árpád az idő tájt már halott atyjának, a híres történész és nyelvésznek, Horvát Istvánnak a lakásában élt. A Lipót utca 19-ben (ma Váci utca 57 – a ma is álló házat 1847-ben Balázsovics Péter cukrászmester építttette). Ide költöztek be az új házasok, itt fogant az első Horvát-fiú, Attila is, 1851. szeptember 6-án. Szendrey Ignác erős egyéniség. 1853-ban, miután nyugalomba vonult a Károlyiaknál Keszthelyen, Mágócson, Erdődön betöltött gazdatiszti hivatalából, maga is Pestre költözött: a Nagymező utca 1. (ma 4.) szám alatti, akkor tájt épült, még ma is szolgáló bérházban vett magának lakást. S ugyanebben az esztendőben kinézi leányának és vejének azt a Hársfa utcai házat, amelybe hamarosan át is hurcolkodnak a Váci utcából, s ahol ettől kezdve szűk másfél évtizeden át – amíg Julia már halálos betegen külön nem költözött az urától – éli majd az életét Petőfi özvegyének új családja. Azt, hogy Szendrey meg is vette-e, helyettük fizetve ki a vételárat (ez a valószínű), vagy a tanár vő tudta összeszedni a rávalót, a 3100 osztrák értékű forintot, nem tudjuk. Mindenesetre Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt... Buza Péter Egy remek állapotban lévő „Bevásárlási könyv” került a kezembe. Hirschfeld Mór csemegekereskedő adta át annak idején, még üresen, 1894 májusában törzsvevőjének, dr. Radó Lajosné őnagyságának. És akkortól fogva egy és negyed éven át ebbe jegyezték be háztartásának mindennapi fogyasztását. Nem ismerjük a tárgy sorsának további állomásait, a történetét, bár Radó ügyvéd családjáét igen. Érdemes lesz azt is elmondani egyszer, most azonban maradunk az üzlet kiadványánál. Annak is a kötéstáblájánál. Amelyből kiderül, az Erzsébet körút és a Király utca sarkán 1992 körül megnyitott boltját Hirschfeld „Petőfihez” cégérezte. Vajon miért? TÁRGYESET Bevásárlási könvy – az üzlet Petőfihez cégérezve
