Budapest, 2015. (38. évfolyam)
5. szám május - Szántó András: Kávéház-forradalom
BUDAPEST 2015 május 26 A Savoy kávéház belső tere (fotó a Gastätten c. albumból, Stuttgart 1939) A Spolarich kávéház (képeslap, 1940) teljességgel új volt az akkori Pesten; talán csak a Bucsinszky hasonlítható hozzá.”). Félúton, az Oktogonon nyílt meg 1934-ben újjáépítve a Savoy. A Nicoletti, majd Kovács kávéház csődbe menetele után dr. Kőrössy Kornél és Katona István, az új tulajdonosok, két jól ismert építészhez fordultak: Beutum János és Rákos Pál végezte a tervezést és vezette az átépítést. Munkájukban szóhoz jutott a „modern térlátás és a térfantázia”: a helyiséget több eltérő funkciójú térre tagolták, melyek más és más falburkolattal és színben készültek. „A legérdekesebb a lépcsőház megoldása, amelyen felfelé haladva a félemeleti bárhoz és az emeleti termekhez a legkülönbözőbb és fantasztikusnál fantasztikusabb átpillantásokat kapjuk. S mindez nemcsak artisztikumot nyújt, hanem gyakorlatilag is remek térkihasználásra ad alkalmat” – írta dr. Birbauer Virgil a Tér és Formában. A Spolarich és az Erdélyi Borozó A rendkívül szerteágazó tevékenységű (és hatású!) Spolarich család történetét még senki sem dolgozta fel oly módon, hogy abból a kávéházuk mellett budapesti és berlini bérleményeiket megismerhetnénk. A família Spolarich Mártontól (Zrínyi Miklós titkárától) származtatja őseit. A vendéglátós utód 1910-től vált a fővárosi kávéházi élet egyik főszereplőjévé a József körút 37-39-ben lévő helyiség megvásárlásával és átalakításával. Hosszú sikeres működés után hanyatlani kezdett a forgalom, Spolarich Károly 1933-ban Japánban kísérelte meg újrateremteni az anyagi alapokat. Kereskedelmi próbálkozása teljes kudarcba fulladt, és visszatérve nem tudta elkerülni az 1934 novemberi árverést. Az új tulajdonosok megtartották a régi nevet, de a helyiséget teljesen átalakíttatták. Ekkor a modern áramlatokkal tartva – és néhány kortárs kávéház sikere és példája alapján – a régi belső teret több részre osztották, kialakítottak egy grill-bárt, meghittebbé tették a hangulatot. Az üzletmenet fellendült, de a „jobbra tolódás” miatt már sohasem érte el újra, amit fénykorában.