Budapest, 2015. (38. évfolyam)
5. szám május - Szántó András: Kávéház-forradalom
BUDAPEST 2015 május 24 A háború miatt lelassult, majd a húszas évektől felélénkült modernizálás mindenekelőtt e szó tartalmát illetően váltott ki érdekes vitákat. A Bauhaus művészeti iskola megjelenésével, illetve az ott dolgozó magyar építészek és iparművészek ismertté válásával egyszerre minden „Bauhaus” lett, noha alig volt köze ehhez az iskolához és a stílushoz. Kállai Ernő (neves műtörténész, kritikus) írja: „Ma már mindenki tudja: üveg- és fémcsillogású épületek: Bauhaus stílus. Lakáshigiénia lakályosság nélkül: Bauhaus stílus. Csővázas karosszékek: Bauhaus stílus. Kockás tapéták: Bauhaus stílus. Nincs kép a falon: Bauhaus stílus. Van kép a falon, de mi is akar lenni? Bauhaus stílus (...) Nincs orvosság az ilyen kínos vagy komikus vadhajtások ellen, melyeket jó új korunk divatos törekvéseinek köszönhetünk. Őfelsége a sznob valami újat szeretne.” (Tér és Forma, 1930) Az csak természetes, hogy mindezeket figyelembe véve ez a „modernizálási” törekvés sok változatban jelent meg a kávéházainkban. Az így megvalósult átépítésekből mutatunk be néhányat, folytatva a sort, amit a BUDAPEST áprilisi számában a Bucsinszky példájával megkezdtünk. Az E.M.K.E. A századforduló szinte legforgalmasabb helyén, a Nemzeti Színház mellett nyílt meg egyik legismertebb kávéházunk 1894-ben, egy Jahn József tervezte (1883) házban. Maga az épület a színészek nyugdíjegyesületének bérháza volt, Blaha Lujza is itt lakott az első emeleten, a kezdettől itt működött kávéház a Nemzeti Színház művészeinek kedves találkozó helye lett. Wassermann Jónás, az új tulajdonos lelkes tagja volt az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesületnek, így kapta a kávéház az új nevét. Wassermann a Kávéház-forradalom Szántó András A kávéházi életben a forgalom mindig erősen függött a gazdasági körülményektől. A huszadik század első évtizedeiben Budapesten sok üzlet az „előre-menekülést” látta megoldásnak, azaz helyisége és szolgáltatása felfrissítését. Kezdtek megfogyatkozni az „ezüsttükrös” múlt kissé dagályos, zsúfolt enteriőrjei. Átvették helyüket a tágasabb terek, szellősebb elrendezések, a modern bútorok. Az Emke kávéház első átalakítása – tükörfal képpel (képeslap, 1912) Az Emke kávéház első átalakítása – üveggel borított oszlop (képeslap, 1912)
