Budapest, 2015. (38. évfolyam)
5. szám május - Bedő József: A NAGY HÁBORÚ - Májusi mozinap
BUDAPEST 2015 május 22 A magyar világháborús hadi-jótékonysági intézmények közül az Auguszta Gyorssegély-alap, ez az országosan működő, arisztokrata bázisú civil szervezet volt a legismertebb, legeredményesebb. Társadalmi kezdeményezésként keletkezett Auguszta főhercegaszszony – „a magyar hadsegélyezés védőangyala” – védnökségével. Kezdettől szorgalmazta a nemzeti összefogást a világégés nehéz éveiben. A hangsúlyt az adandó segély gyorsaságára helyezték. Az Alap adott készpénzsegélyt, ruhát, élelmet, fűtőanyagot, segélyezte a rokkantakat, a sebesülteket, a frontkatonákat, a hadbavonultak családtagjait és a háború alatt támogatásra szorulókat. A mozinap ötletét valószínűleg az Auguszta-matinénak nevezett vasárnap délelőtti előadások adták: a háború alatt ezeknek a jövedelmét az Auguszta-alap javára ajánlották föl. A mozi- és filmszakmának pedig szüksége volt egy országos szintű, egységes rendezvényre, amely oldhatja a filmforgalmazók, filmkölcsönzők, budapesti és vidéki mozgószínházak között ez idő tájt kialakult feszültségeket. A Magyar Kinematográfusok Országos Szövetsége és a Magyar Mozgóképipari Egyesület hivatalos lapja, a Mozgófénykép Híradó 1915. április 26-án tájékoztatta a szakmát : „...a magyar moziszakma vezető egyéniségei egy nagy jótékony mozinap tartását határozták el. Az Országos Mozinap keretében Magyarország összes mozisai május 19.-én előadást tartanak, amelynek jövedelme felerészben az Auguszta rokkant alap és felerészben a Vörös Kereszt czéljaira megy. A magyar moziszakmától áldozatot várunk: azt az áldozatot, hogy május 19.-én teljes bevételét a nagyszabású jótékony akczió támogatására fordítsa... Az igazán impozánsnak igérkező mozinap részleteiről a következőkben számolhatunk be: F. hó 19.-én volt az alakuló gyűlése a mozinapnak amelyen megalakították a nagyobb és szűkebb rendezőbizottságot (...) Legelső teendője volt, hogy meghívja a budapesti filmkölcsönző vállalatokat, vajjon hajlandóak-e erre a napra az egész országban ingyen adni a jótékony czélra játszó mozisoknak a műsort. Be kell vallanunk, hogy jól esett a filmkölcsönzőknek ez az egyöntetű spontán kijelentése, amellyel ezt felajánlották... A filmkölcsönzők megnyerése után kimentek a felhívások az ország összes mozgószínháztulajdonosaihoz és azt is konstatálhatjuk, hogy a mozisok ugyancsak lelkes örömmel és áldozatkészséggel veszik ki a részüket e nagyszabású akczióból, amely hivatva van a moziszakma áldozatkészségét az egész világ előtt bemutatni. Már az első felhívásra a budapesti mozisok elitje jelentkezett és azt hisszük, hogy rövidesen büszkén jelenthetjük majd ugy a szakma egyetemének, mint azoknak, akik érdeklődéssel várják ennek az akcziónak a sikerét, hogy a magyar moziszakma lelkes áldozatkészséggel sietett a jótékonyság kibontott lobogója alá.” A vidéki mozgószínházak nem „siettek”. Sőt, május 4-én megalapították a Mozgószínházak Országos Szövetségét, és az alakuló gyűlésen erősen sérelmezték, hogy a Mozinap rendezősége nem kérdezte meg a mozisokat a mozinapról, illetve feltették a kérdést: miért nem a moziszakma károsultjairól gondoskodnak a bevételből. A jelenlévő Décsi Gyula – a Magyar Kinematográfusok Országos Szövetségének elnöke – győzte meg a szakmát, hogy a már meglévő felkérésre tekintettel támogassák az ügyet. Folytatódhattak az előkészületek. A rendezvény védnökei tekintélyes személyiségek voltak: Auguszta főhercegnő, Lónyay Sándorné grófnő, Sándor János belügyminiszter, Csekonics Endre gróf, dr. Pekáry Ferenc miniszteri tanácsos, dr. Bárczy István polgármester és dr. Boda Dezső főkapitány (aki elengedte a napi engedély tarifáját...). A felhívást Az Újság, 1915. május 19-i számából idézzük: „... A mozgószínházak tulajdonosai nagyban készülnek a jótékony mozinapra, több moziban elsőrendű művészi hangverseny és kabaré lesz, amelyben a legkiválóbb művészek repertoárjuk legjavával szerepelnek. Ott ahol nem lesz hangverseny, a legjobb filmműsort mutatják be, a mozisok törekvése az, hogy az országos mozinap legyen a legjobban jövedelmező a háborús szezonban, mert ennek a napnak egész bevételét a rokkantaknak adják. Azt szeretnék elérni, hogy minden előadásuk zsúfolt ház előtt peregjen le. Ezen a napon mindenki elmegy a moziba. A társadalom legelőkelőbb körei is nagyban érdeklődnek a mozinap iránt és közéleti szereplőink közül számosan jegyezték elő jegyeiket a moziban.” A Mozgófénykép Híradó 1915. 22. számában a mozgószínházak tulajdonosai is kérelmet intéztek a közönséghez: „A mi kedves publikumunkhoz! Részt akarunk venni mi is abban a nagy nemzeti munkában, amelyet a magyar társadalom itthon folytat az áldozatkészség változatos eszközeivel, a humanitás zászlaja alatt. Május 19.-én szerdán, minden előadásunk teljes bevételét az Auguszta-alap rokkant-alapjának és a Magyar Vöröskeresztnek adjuk. Az előadásokkal járó költségeinket mi viseljük, Hazafias törekvésünk sikerét azonban csak a közönség támogatásával érjük el. Mi meghozunk minden áldozatot, nem sajnáljuk a költségeket, a fáradságot, de minden buzgalmunk kárba vész, ha a közönség nem méltányolja intenciónkat. A mi kedves publikumunkhoz fordulunk azzal a kéréssel, hogy ma, szerdán, május 19.-én jöjjön moziba. Ha az volt a szándéka, hogy holnap vagy a hét más napján megy moziba, változtassa meg a programját, és jöjjön ma, mert ma a rokkantaké a pénze. Pénztárunkat az ország minden mozijában a Vöröskereszt és az Auguszta-alap jótékony hölgyei ellenőrzik. Ha mindenki ma, szerdán, május 19.-én látogatja meg a mozinkat, tekintélyes összeggel tudjuk gyarapítani a rokkant-alapot, mely hazánk védelmében munkaképtelenné vált hőseinknek nyújt majd menedéket. Hazafias tisztelettel: Magyar Kinematográfusok Országos Szövetsége és a Magyar Mozgóképipari Egyesület” A Mozgófénykép Híradó adatai szerint a filmkölcsönzők a jelentkező 320 mozgószínházat – közte az összes budapestit (88 mozgószínházat és 3 kávéházi mozit) – a programtételek számát tekintve igazán gazdag és változatos műsorral látták el: a Projectograph 60, a Gaumont 55, a Goldenweiser 50, a Philip és Pressburger 45, a Hungária 30, a Schwarzenberg 30, az Eclair 20, a Polo 15, az Oberländer 15, a Monopol 10, a Handl 10, a Korona 10, az Edison 10, a Mozgóképipari Vállalat 10, a Standart 10, az Ifuk 10, a Hermes 10, a Metropol 8, a Rady-Maller 8, a Bolgár 5, az Express 5 filmet bocsátott rendelkezésre. Az Országos Mozinap sikeréről a következőket írta a már idézett szaklap: „Arányaiban mind jobban bontakozik ki az Országos Mozinap jelentősége, amely úgy erkölcsi mint anyagi eredménye tekintetében kétségkívül a szakma eddigi legeredményesebb akcziója. A moziszakma ezúttal megmutatta, hogy tud összetartani, amikor a Haza érdekéről van szó. Az eredmény a jelentések szerint megközelíti az ötvenezer koronát.” Gyűjteményem legféltettebb darabja lenne, ha találnék egy 1915. május 19-i mozijegyet, amely a kulturális szolgáltatás mellett az Országos Mozinap adománygyűjtési nyugtája is. Legnagyobb sajnálatomra azonban ilyennel nem tudok szolgálni a BUDAPEST olvasóinak. ● Májusi mozinap Bedő József A NAGY HÁBORÚ
