Budapest, 2015. (38. évfolyam)
4. szám április - Szántó András: Bauhaus a Bucsinszkyban
dobozait és a modern formavilág gömb- és hengeres világító elemeit az Üllői út 83-ban lévő műhelyében készítette. A kazánokat, a fűtő- és szellőztető-berendezéseket a Dob utca 87-ben állította össze Bóth Ádám műhelye – az Ulrich cég (a leg nagyobb ilyen típusú kereskedő) által szállított anyagokból, alkatrészekből és gépekből. Dicstelen vég Az üzletmenet 1932-től igazán jónak volt mondható, ám a kávéház és kaszinó hátulsó traktusában működő „kártyabarlang” kikezdte a jó hírét. Hozzájárultak ehhez a tulajdonos fiának, Bucsinszky Tivadar nak viselt dolgai, és az azokat kísérő ellenszenv. Egy 1946. áprilisi tudósítás foglalja össze a vele kapcsolatos eseményeket és azok hatásait (a Huszadik Század honlapról idézem): „Bu csinszky Tivadar fényes rulettklubot nyitott Bécsben: Néhány esztendővel ezelőtt a pesti humor este kilenc órakor ezt mondotta: – Bucsinszky már alszik... Ennek a mondásnak az volt a háttere, hogy a rendőrség utasítására Bucsinszkynak, a Bucsinszky-kávéház tulajdonosának este 9 óra után nem volt szabad elhagyni a lakását, mert kártyaüzelmei miatt házi őrizetre ítélték. Bucsinszky Tivadar, a kávés fia, akiről már annyit cikkeztek annakidején a budapesti újságok, most – a Bécsből hazaérkező magyarok szerint – ismét fényűző életet él és az osztrákok, valamint a bécsi magyarok megkopasztására rulettklubot nyitott. Bucsinszky Tivadarnak a nevét minden kártyás ismerte a magyar fővárosban. A körúti kávéház tulajdonosának fia először hentes volt, majd birkózó és boxoló lett, később pedig teljesen a kártyának szentelte az életét. Ez alatt azt kell érteni, hogy apjával együtt egész Budapestet behálózó nagy kártyaszervezetet létesített. A szerencsejáték lovagjai egyidőben négy Bucsinszky-féle rulett- és kártyaklubban vesztették el a pénzüket. A Wesselényi-utca 46. szám alatti házban, a nagymező utcai Rádius-házban, a Newyorkpalotában és a Filmklubban volt egyszerre nyilvános kártyázóhelyiség, ahová könnyűszerrel bemehetett mindenki – ha pénze volt. Ugyanakkor négy másik kártyaklubban is volt érdekeltsége. Rengeteg botrány zajlott le a Bucsinszky-féle kártyaklub körül, és eredménye az volt, hogy Bucsinszkyt internálták. Baj volt vele három évvel ezelőtt is, lefogták és akkor tudott újra szabadlábra kerülni, amikor a németek bejöttek.... Bucsinszky Tivadar sohasem tagadta, hogy milyen rokonszenvet érez a nyilasok iránt. Barátainak mindig azzal dicsekedett, hogy az ő birtokában van az elsőszámú nyilas pártigazolvány. Az ideológia azonban tettekkel is párosult. Bucsinszkyék az Erzsébet-körút és Wesselényi-utca sarkán lévő kávéházukba Hitler és Göring fényképét akasztották ki, horogkeresztes zászlókkal díszítették fel a helyiséget és a baloldali elemeket távozásra szólították fel. Bucsinszky Tivadar szoros összeköttetésben állt a nyilasokkal. Kovarcz titkára lett és vele együtt járkált nyilas formaruhában. Amikor Szálasi kiszabadult a Csillagbörtönből, Bucsinszky Tivadar saját autóján utazott elé, hogy Budapestre hozza. A felszabadulás Budapesten érte Bucsinszkyékat. Az idősebbiket elfogták és internálták, a fiatal Bucsinszky pedig elbujt. Utoljára a hűvösvölgyi Belvedereben látták, de mire a nyomozóközegek odaértek, már nem találták meg.” Mindennek ellenére a kávéház működött még negyvenöt után (nem tudni, kinek a vezetésével). Egyik nagyszerű gasztronómiai szakírónk, Hetényi Károly mondta el egy beszélgetés során: „Mikor 47-ben hazajöt tem az orosz hadifogságból, újra el akartam helyezkedni. A Bucsinszky kávéházban volt az állomáshelye egy Zsidai nevű szakácsnak, aki utált dolgozni, ezért úgy biztosította a megélhetését, hogy kinevezte magát elhelyező hatóságnak. Ha valaki a vendéglátóiparon belül keresett munkát, hozzá kellett elmenni, és ő megfelelő ellentételezés fejében írt ajánlást.” 1947-ben élelmiszerüzlet nyílt a helyiségben, azóta megszámolhatatlanul sokféle egyéb üzlet. Az alapító 72 évesen, 1946-ban halt meg. A leírtakból érthetővé válik, hogy miért kellett „agyonhallgatni” a létét is a híres kávéháznak, és ha mégis: hosz szú ideig csak a klasszikus dolgokról és a művész-adomákról lehetett beszélni vele kapcsolatban. ● A képek forrása: a szerző gyűjteménye 23 BUDAPEST 2015 április A belső tér képeslapon
