Budapest, 2014. (37. évfolyam)
3. szám március - Somogyi Krisztina: A NÉGYES - Kezdjük a végénél!
Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara Az infrastrukturális beruházások mindig nagy hatással vannak a környezetre, a mai városokban egyre nagyobb teret foglalnak el a közlekedést szolgáló felületek. Sokáig pusztán mérnöki munkaként volt szokás gondolni rájuk, de a létrejövő terek minősége érdekében ma az a jellemző, hogy építészek, tájtervezők és designerek is aktívan alakítják a helyszíneket. A 4-es metró tervezésében is több, egymással szoros kapcsolatban lévő, de külön dolgozó építésziroda vett részt. Az építészek közös szándéka időtlen, azaz lassan avuló esztétikai értéket képviselő, jól használható tér kialakítása volt. Megkíséreltek művészi rendet teremteni a számtalan mérnök által előkészített, tucatnyi közbeszerzési eljáráson keresztül megvalósuló projektben, megszámlálhatatlan technológiai adottság, biztonsági elvárás, szabvány, illetve a föld mélyét keresztbekasul keresztező csövek, vezetékek, kábelek és a föld felszínén zajló intenzív városi lét közepette. Cikksorozatunk, amelynek ez az első közleménye, a BKV DBR Metro Projekt Igazgatóság beruházásában megvalósuló, sokszereplős munkát kívánja érzékeltetni az általánosabb építészeti kérdésektől haladva az egyes állomások egyedi megoldásai felé. Közösített szemlélet Az építészeknek négy adottsághoz kellett alkalmazkodniuk. A Vasúthatósági Engedélyezési Terv (VET) pontosan meghatározta a metró építéstechnológiáját, útvonalát, az egyes állomások helyét és pozícióját, de még a peronok elejét és végét is. Ezeket a paramétereket 1996 és 2003 között rögzítették a FŐMTERV–UVATERV–Mott MacDonald Konzorcium által készített tervben, még az építészeti pályázatot megelőző korszakban. Ez azt is mutatja, hogy a kezdeti, alapvető döntések során a metróépítés nem várostervezési vagy szociológiai problémaként jelent meg, hanem közlekedéstervezők fejében formálódott. A metró építéstörténetébe akkor csatlakozik be intenzíven az építészek és városépítészek társadalma, amikor Schneller István akkori főépítész kezdeményezésére tervpályázatok formájában keresni kezdik a legjobb megoldást először az érintett közterek (2000), majd az állomások utasforgalmi tereinek kialakítására (2003–2004). 13 BUDAPEST 2014 március A Bikás parki állomás Kezdjük a végénél! Somogyi Krisztina Tá ti-ti, tá ti-ti, tá ti-ti tá. Négy fő közlekedési hangsúllyal, hat kisebb forgalmú állomással 2014 tavaszán átadják a 4-es avagy zöld metrót. Dél-Buda és Pest között gyors összeköttetés jön létre a föld alatt, ami átírja a város életét. Most még sötétüzemi időszak van: utaznak a metrószerelvények, folynak az állandó ellenőrzések. Mérik a mérnöki és kivitelezési munka pontosságát, az útvonal biztonságos állapotát. Rövid időn belül azonban a közönség is lemérheti: milyen lett? A NÉGYES
