Budapest, 2014. (37. évfolyam)
12. szám december - Hidvégi Violetta – Marótzy Katalin: Épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig
„Csak kísérjen el a szíves olvasó a Nemzeti Múzeum környékére – Budapestnek ezen (a Sugárút leszámításával) talán legmodernebb részébe, s ha kérdjük: ki volt e paloták, e pompás épületművek mestere, ki építette az ideiglenes Országházat, – ki a gr. Festeticspalotát, a Nemzeti Lovardát, a gr. Károlyi Alajos-féle palotát, a gr. Pálffyné, a Bókayféle pompás lakóházakat, a takarékpénztári nagyszerű bérházat (a volt „Két pisztoly” helyén), a Geist, Róth és ismét Róth-féle szép épületeket s kissé tovább a körút északibb részén az Unger-féle bérházat? – Ybl, Ybl és ismét Ybl” – invitálta látványos sétára a Vasárnapi Ujság olvasóit 1879 decemberében. A kiállítás kurátoraiként és az azt kísérő tanulmánykötet szerkesztőiként a Ney Béla által itt kijelölt útvonalon haladtunk, ahol egykor esszenciálisan csoportosultak Ybl épületei, amelyekből a második világháború és a városi szövet alakulása többet eltörölt, de a felsorolt épületek zöme még ma is megcsodálható. A választott terület változásai A török alól felszabaduló település szegény mezőváros. A városfal közelében kertek, távolabb tekintélyes méretű majorok és szántók feküdtek. A fokozatosan gyarapodó lakosság ezeken a földművelésre és állattenyésztésre alkalmas területeken biztos megélhetési forráshoz jutott. A fallal körülvett Pesttől távol, a mai Horváth Mihály tér környékén Lerchenfeld (Pacsirtamező) néven jött létre az első újkori külváros. A pesti külvárosok Rákóczi úttól délre fekvő része 1777. november 7-én vette fel a Józsefváros nevet. Nyugat-kelet irányú ősi országútjai: a Kerepesi – ma Rákóczi – és az Üllői út, a hajdani szolnoki országút, míg az észak-déli főútvonal a városfal melletti Országút – ma Múzeum körút – biztosították az összeköttetést az ország keleti, illetve északi részeivel. Az évente négyszer tartott nagy országos vásárokon az Országút kereskedő hellyé alakult, míg az alföldi városokból érkezők pihenő és árusító helyet találtak a Kecskeméti kapu előtt fogadókkal körülvett szénáspiacon, az egykori Széna – ma Kálvin – téren. Az 1740-es évektől a városkapuk környékén emelt házakkal kezdődött meg a kertövezet beépítése. Az 1830-as évek második felében már városi és országos jelentőségű épületek: a Pesti Magyar – a későbbi Nemzeti – Színház és a Nemzeti Múzeum emelkedtek ezen a falusias külsejét még jócskán őrző területen. 25 BUDAPEST 2014 december Elnöki emelvény terve a Nemzeti Múzeum dísztermébe, az országgyűlési ülésterembe A Róth-ház udvari homlokzati fala A Róth-ház udvarát díszítő sgraffito terve
