Budapest, 2014. (37. évfolyam)
12. szám december - Holló Szilvia Andrea: Ráth Károly kemencéje
érte meg.) Ha valaki nem tudná, a nehézsorsú Volga szálló helyén állunk éppen, mely Isis néven próbálta átmenteni magát az új rendszerbe, sikertelenül. Néhány saroknyira viszont szép példáját találjuk a – hogy is mondjam csak – átmenetiségnek. A hajdan szebb napokat látott gyáróriás ott, a Dunyov István (vane, ki e nevet nem ismeri?) utca négyszögében a hajdani Váci út egyik leghíresebb épülete, a Schlick Vasöntöde és Gépgyár (utóda). A kékre festett falon elegáns tábla emlékszik Schlick Ignácra és gyárára, de, fájdalom, az elegancia itt véget is ér. Betört ablakok, letépett feliratok, lelakatolt kapuk emlékeztetnek azokra az időkre, amikor itt, a hajdani szerelőcsarnokban, akciós olasz bútorokat árult egy fürge vállalkozó. A ház most sorsának beteljesülését várja. Reméljük, bármi történik is vele, a tábla marad. De ne fejezzük be ezt a szeletelő kirándulást ilyen szomorú képpel. Nézzünk optimistán a jövőbe! Ehhez ezúttal semmi mást nem kell tennünk, mint megfordulni. Ha a hajdani Tutto Mobili már a hátunk mögött van, egy új, reményteljes építkezés első jeleit látjuk. Munkagödröket, óriásdarukat és egy posztert, mely a majdan elkészülő zöld irodaházat ábrázolja. Körötte park, szökőkút, elegáns irodai dolgozók, a horizonton vidáman csillan meg a nap. Lesz még egyszer sétáló utca is a Váci útból, meglátják. ● Szeptemberi verőfényes hétvége, nagy a sürgés-forgás a Papnövelde utca 2. számú klasszicista ház környékén. Megállás nélkül nyikorog a kapu a Kulturális Örökség Napjain, egymásnak adják a kilincset a városi felfedezők, akik az alapos helytörténeti ismertető meghallgatása után leereszkedhetnek a zegzugos pincébe. Néhol már szinte görnyedve araszolnak előre, hogy elérjék a Ráth-ház attrakcióját, rábízva magukat az önkéntes idegenvezetőkre, akik az izgalmas túra végén pogácsával, pohárka borral vendégelik meg a fáradt időutazókat. Igen, ez az a bizonyos „árkádos” ház a Veres Pálné utca sarkán, ahová 1810-ben Pecz Samu átköltöztette a Kecskeméti kapu mel lől az Arany Oroszlán patikát. Az üzlet biedermeier berendezése az államosítás óta a Kiscelli Múzeum gyűjteményét gazdagítja. Az 1841-ben Hild József tervei alapján épített háznak azonban van egy másik, ma még jobbára csak az Örökség Napok alkalmával mutogatott nevezetessége, a város jelenleg ismert legrégebbi „magyar stílusú” sütőkemencéje. E páratlan építmény létezéséről a műemlékvédelem már évtizedek óta tud, a hatvanas évek közepén készített szakvélemény javasolta is a romok helyreállítását. Ahogy teltek-múltak az évek, a „lelet” lassan a fe-20 BUDAPEST 2014 december Ráth Károly kemencéje szöveg: Holló Szilvia Andrea, fotó: Sebestyén László
