Budapest, 2014. (37. évfolyam)
12. szám december - Somogyi Krisztina: PIARISTA KÖZPONT - Pietas et litterae
– A háromszáz év piarista jelenlét ezen a helyen hatalmas idő! Ez egyfelől erő, másfelől ennek kapcsán arról gondolkodom, miként lehetne kiszabadulni a múltból. Mert bár nagyon szép és fontos, ami volt, mégsem lehet a jelen és a jövő minden elemét abból levezetni. Ezen a helyen kicsiben megfogalmazódik városunk identitásának problematikája. A török hódoltság utáni kibontakozás korától indul a történet. Pest, ez a német kereskedőváros, hirtelen Magyarország legnagyobb városává vált annak köszönhetően, hogy oda összpontosult a Habsburg modernizáció gazdasági ereje. Ez a koncentráció indította el azt a szervetlen és aránytalan fejlődést, amibe máig beleragadunk. – A mai helyzetből kiindulva, a Március 15. tér a kiválóan sikerült térátalakítás után is tartogat nehezen érthető elemeket. Az Erzsébet híd szinte hozzáér a Belvárosi templomhoz. A Piarista épülettömb mérete pedig túlnő a templomén. – Számos ellentmondás jellemzi a helyzetet és a házat is. Ilyen értelemben is emblematikus hely ez. Az új város víziója József nádor fejében fogant meg. A Lánchíd elhelyezése pragmatikus döntés volt: Széchenyi éknek a Krisztinavárosban volt birtokuk, és közel akartak lenni az új pesti intézményközponthoz. Az első híd telepítésével azonban meghatározottá váltak azok a távolságok, amelyek az Erzsébet híd és a Margit híd helyét kijelölték. Az Erzsébet híd pesti tengelyénél egy új városi tér kialakítása vált szükségessé. Ez lett a Ferenciek tere, ehhez kapcso-9 BUDAPEST 2014 december Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara Pietas et litterae szöveg: Somogyi Krisztina, fotó: Kovács Zoltán és Szántó Tamás Nemsokára háromszáz éve lesz annak, hogy a piaristák iskolát alapítottak Pesten, a Duna-part közelében. Első szerény épületükből hamar továbbköltöztek a mai Görög udvar helyén épülő jezsuita iskolába, majd 1755-ben megvásárolták a Városház térre néző elegáns, kétszintes Glöckelsbergpalotát. A város közben folyamatosan nőtt. Az iskola is terjeszkedett: toldásokkal, új szárnyakkal egészült ki, míg végül az első világháború alatt megszületett egy teljesen új épület a Március 15. téren. A ház az 50-es évek elejétől az ELTE főépületeként működött, majd a rendszerváltást követően szép fokozatosan visszakerült a kegyesrendiek vezetése alá. A visszaköltözésről a 2011-ben befejeződött rekonstrukció tervezőjét, Golda János Ybl-díjas építészt, a rend jelenlegi főépítészét kérdeztük. PIARISTA KÖZPONT forrás: Klösz Album, készítette Klösz György A hajdani Városház téren lévő Glöckelsberg palota épülete
