Budapest, 2014. (37. évfolyam)
10. szám október - Csontó Sándor - Falus László: NAGY HÁBORÚ - Csak egy szikra kellett
antenna tornya, amelyhez a szikraadó kapcsolódott, 120 méter magas volt, tetejéről indultak ki ernyő alakban a bronzhuzalok. Az építés 1914. július 28-án kezdődött az antennaoszlopok, majd a torony felállításával. Ezzel párhuzamosan szerelték fel a szikraadót és a vevőkészüléket. (Az első rádióadók szikrarendszerűek voltak, amelyeket később az adócsöves berendezések váltottak fel.) A rádióhullámokat, amelyeket az antenna sugárzott ki, a berendezésben folyamatosan fennálló szikrázás állította elő. A szerelés 1914. október 14-én befejeződött és az állomást másnap, október 15-én hivatalosan felavatták egy, a bolgár kereskedelmi miniszternek küldött távirattal. 1914. november 1-jén indult meg a katonai, a diplomáciai táviratforgalom. A vétel kezdetben az állomáson elhelyezett vevőkészülékekkel történt. Mivel ez technikai nehézségekkel járt, így azt áthelyezték a Posta Gyáli úti épületébe. 1915 szeptemberében az állomás közvetlen Hughes rendszerű, betűnyomó géptávíró-kapcsolatban állt a temesvári katonai főparancsnoksággal, és így bonyolította le a táviratváltást Szófiával. 1917 őszétől a Nemzetközi Vöröskereszt útján, Svédországon keresztül, naponta több órán át továbbították az orosz fogságban lévő magyar hadifoglyok üzeneteit Szentpétervárra, és ugyanígy vették a válaszokat. 1917. november 30-án a bécsi Hadügyminisztérium utasítására felvették a kapcsolatot a hadiállapotban álló Oroszország szentpétervári állomásával. Az első hivatalos távirat a fegyverszüneti tárgyalások megkezdésére vonatkozott. Ez volt az első eset a világháború alatt, hogy a központi hatalmak rádió útján érintkeztek az antanthatalmakkal. 1918. október 31-ét, az őszirózsás forradalom kitörését követően november 29-én francia katonák szállták meg az állomást. 1919. március 21-én este a proletárdiktatúra kormánya nevében a vörösőrség vette át a felügyeletét, üzemét. 22-én Kun Béla utasí tására Lenin t kérték a moszkvai állomáshoz, majd Kun a Hungária szállóból géptávírón küldte és kapta táviratait Csepelről. Ezt követően, augusztus 1-jéig több táviratváltásra került sor. Az állomás proletárdiktatúrában betöltött szerepének emlékére 1980-ban Vilt Tibor szobrász alkotását, egy acél-gránit emlékművet avattak itt, amelyet 1992-ben lebontottak. Felirata így kezdődött: „Itt Lenin. Őszinte üdvözletem a Magyar Tanácsköztársaság proletárkormányának...” Augusztus 5-én, a proletárdiktatúra bukása után az állomást a román katonaság szállta meg. Ezt követően a románok a berendezéseket úgy Csepelen, mint a Gyáli úton leszerelték, és csak november végén, az antantmisszió utasítására adták vissza. A forgalom Párizzsal a magyar békedelegáció táviratainak továbbítására 1920. január 8-án indult meg. 1921 októberében az addig működött szikrarendszerű adót kicserélték egy úgynevezett lámpaadóra, azaz adócsöves berendezésre. A vétel a Gyáli úton történt, és ugyaninnen működtették, „billentyűzték” vezetékkapcsolaton keresztül az adót is. A légiforgalom összeköttetéseire ekkor új adót szereztek be, amelyet egy külön épületben helyeztek el, negyven méteres tornyok közötti antennával felszerelve. A Magyar Távirati Iroda adásának sugárzására újabb 250 wattos adókat szereltek fel az állomáson. Ezek voltak a rádiótörténetben gyakran említett Huth gyártmányú berendezések, amelyekkel 1923 novemberé ben kezdték meg a szolgáltatást. A hírek továbbítása mellett sikerrel kipróbálták az énekhang továbbítására is. Az első programot 1924. március 15-én sugározták. Ezután kifejezetten műsorszórásra szánt, 2 kilowattos adót vettek 1925-ben Csepelre, amellyel megkezdték a próbaadásokat. 1925. december 1-jén került sor a rádiózás ünnepi megnyitására. Ezután döntötték el, hogy az ugyancsak a Csepel szigeten lévő Lakihegyen új adóállomást építenek, ezzel az addigi állomás feladatai 1932 nyarára megszűntek. A 120 méteres tornyot 1934. december 20-án döntötték le. Helyének emlékét ma a Szikratávíró utca neve őrzi. ● 7 BUDAPEST 2014 október forrás: FORTEPAN forrás: Postamúzeum fotótára A márvány kapcsolótáblára szerelték az első szikraadót Az 5 Kw-os adóállomás 4000 V-os áramfejlesztő anódgépei
