Budapest, 2014. (37. évfolyam)
9. szám szeptember - Horváth Júlia Borbála: VÉGELADÁS - Aranycsillag a Kosutiban
Amikor valamely külvárosi helyszín kerül szóba, a máskerületi lakosok nagy része emlékeit kergeti: ó, a nagynéném, keresztapám, gyerekkori barátom, a második és a tizenharmadik szerelmem, az első férjem, a volt szomszédom, hentesem, fodrászom, urológusom, edzőm lakott arrafelé, s mihaszna a halmozott birtokos mód, mert ők mindannyian valaki más birtokává lettek azóta. Az emlékképet benövi valamely ármányos mákony, melynek kiléte is módosul az évek alatt; de egy biztos, az sem segíti a tisztánlátást. Rémlik például, hogy a huszadik kerületbe a kedélyesnek nem mondható huszonhármas autóbuszjárattal lehetett eljutni, majd onnan röpke másfél kilométeres gyaloglással a kis-dunai csónakházakhoz. A délelőtt szorgalmas evezőhúzásokkal és sok nevetéssel telt, a dél viszont a Pesterzsébet főutcájában viruló Aranycsillag vendéglő menzahangulatos asztalánál találta a szereplőket. A szokásos helyzsugorodási képzet pillanatok alatt kialakul, a Csepel felé vezető felüljáró törpehídként térdepel a lakótelepi házak között, s a dunai szél is mintha gyomortájékon csípne, nem fejtől, mint annak idején (a felnövés biztos jele). Ennyi hatás már éppen elég ahhoz, hogy az ember biztonsággal kanyarodjon a Kossuth Lajos utcába, miképpen az erzsébetiek is teszik, amikor fontos hivatali ügyük akad a vá rosban. Olyankor egyszerűen fölmennek a Nagykosutiba, hol minden, de minden rendelkezésre áll, még az autókat is kitiltották, hogy a lakosság szabadon intézkedhessék. A Kossuth, egykor Hitel Márton utca mintegy nomen est ómen, ma komoly üzleti negyednek számít a környéken; a néhány saroknyi szakaszon egymást éri a Magyarországon viruló összes bank és bankfióka képviselete, s miheztartás végett egy klasz szikus zálogház, mely szépségszalonnal lépett különös területi fúzióra. A helyiséget hevenyészett válaszfallal megosztották a pénzvilág és a szépségipar között, belépéskor a szükségét érzőnek gondosan ügyelnie kell arra, melyik területre kér bebocsátást, majd tétován megnyomja a jelentkezés céljára fenntartott jobb oldali csöngettyűt, futólag végigsimít belső zsebén, ahol a családi arany jelentős hányadát Aranycsillag a Kosutiban szöveg: Horváth Júlia Borbála, fotó: Sebestyén László Kossuth Lajos 1871-ben, száműzetéséből, azt izente a lelkes erzsébeti honfoglalóknak, hogy ha a részére fölajánlott terület birtoklásába nem is, de tulajdonneve után a terület Kossuthfalva elnevezésébe szívesen beleegyezik. A negyvennyolcas szent ügy kegyeletét megtagadó gyöngébb nemzedék örömmel vette a hajlandóságot, s lassacskán gyökeret eresztett az újdonsült telepen. Eleinte gazdálkodók, majd kereskedők, boltosok keresték boldogulásukat e tájon, leszármazottaik évtizedekkel később városlakókká lettek, s röviden kosutisoknak nevezték magukat. 5 BUDAPEST 2014 szeptember VÉGELADÁS 27-29 27-29 27-29 27-29 27-29
