Budapest, 2014. (37. évfolyam)
8. szám augusztus - Patak Gergely: A Károlyi palota a Nemzeti Múzeum árnyékában
„Úgy élünk, mintha holnap meghalnánk, de úgy építkezünk, mintha mindörökké élnénk” – olvashatjuk latinul Szent Jeromos ma is aktuális idézetét a palota átriumának megmaradt felirattöredékén Ez a jelmondat 1897-ben került az üveggel fedett csarnok frízébe, s talán ez védte meg az épületet és biztosította túlélését. 1.kép Történet dióhéjban A Károlyi Lajos palota építéstörténete öt időszakra bontható. 1863-65 között épül fel Ybl Miklós, Lotz Károly, Heinrich Ede, Schäffer Károly közös műalkotása nagyká rolyi gróf Károlyi Lajos , majd halálát kö vetően fia, Károlyi Alajos részére. 1894-től 1897-ig özvegy Károlyi Alajosné és fia, La jos átépítteti a palota enteriőrjeit Ludwig Behr német belsőépítésszel XIV. és XV. Lajos stílusában. Ekkor alakul ki a gobelines ebédlő – zöld fogadószalon – tükörfolyosó és rokokó táncterem térsor a földszinten. A télikert is új márványozást és bútorozást kapott. •2-3. kép A harmadik korszakban (1920-tól 1944-ig), az olasz követség bérlőként használta a palotát, így a főúri rezidencia a diplomáciai élet gyakori fogadásaira, nyilvános eseményeire lett átalakítva. A második világháború bombázásai során a belső tér nagy része elpusztult. A romos épület hasznosítására először az 1951-ben megalakult Magyar Építőművészek Szövetsége tett javaslatot új székházának létrehozásakor. A palota szocialista-realista felfogású átalakítására és rekonstrukciójára Molnár Péter készített tervet. A MÉSZ később elállt ettől a szándékától, így ideiglenes helyreállítás és hasznosítás céljára a Bizományi Áruház Vállalat kapta meg az épületet raktározásra 1952 és 1965 között. Ekkor a magyar közmédia szerzi meg a raktár-palotát, melyből a tervek szerint a Magyar Rádió kiegészítő hangversenyterme lett volna. A szándék az volt, hogy a műemlék Károlyi-palota – áttervezett belsővel – reprezentatív fogadótérré, csarnokká alakuljon át, mely előtere lett volna egy hatalmas, az egész kertet kitöltő hangversenyteremnek és stúdiókomplexumnak. Azonban a gazdasági és kulturális igények nem kedveztek a terveknek, így csak távlati gondolat szintjén maradt. Az épületben 2014-ig továbbra is raktározás folyt és olyan kiszolgáló egységek költöztek bele, mint az elektromos központ, javítóműhelyek és szerkesztőségek. Érték, ami fennmaradt Az épület sok szempontból kiemelkedő értékeket képvisel, mégsem kapott kellő nyilvánosságot és karbantartást. Egyrészt ez az alkotás Ybl Miklós építész (1814–1891) egyik korai francia reneszánsz stílusban tervezett műve a romantika több évtizedes gyakorlása után. Másrészről az épület egyedi saroktornyos tömegformálását és homlokzatának francia neoreneszánsz elemeit, a sarokrizalitokat záró manzárdtetőit Ybl Ervin 1956-os Ybl-monográfiájától az 1958-as műemléki védettséget követő műemléki jegyzékeken át Farbaky Péter, Rozsnyai József, Dubniczky Zsolt és Buda Attila építészettörténeti, mű vészettörténeti publikációiig sok helyen méltatták. Harmadrészt a palota a szűken vett Palotanegyed meghatározó eleme. Hiszen a Pollack Mihály tér másik végén álló Festetics palotával együtt, azzal egy időben, 1865-re készült el, hirdetve nemcsak Ybl mesteri arányérzékét az olasz és francia reneszánsz formák közt, hanem hívó szót adva arra, hogy a fővárosba költöző arisztokraták itt, a Nemzeti Múzeum környékén találjanak maguknak szállást. Ezzel a párizsi Fauburg Saint-Germain beépítéséhez hasonló kertes paloták sora született az akkori politikai élet városi színpadán. 4. kép A Károlyi palota a Nemzeti Múzeum árnyékában Patak Gergely Egy hallgatag sarokpalota búvik meg a Magyar Nemzeti Múzeum mögött, amely kopott homlokzataival és koronás címerével emlékezteti a járókelőket egykor fényes, elegáns szerepére: ez a 150 éves Károlyi Lajos palota. A feltárt dokumentumokkal újra élővé tehetjük, megidézhetjük az épület történetét. 22 BUDAPEST 2014 augusztus forrás: FSZEK forrás: Építészeti Múzeum A Károlyi palota a lovardával, 1877 Klösz felvétele Károlyi Lajos (1799−1863) Károlyi Alajos (1825–1899)
