Budapest, 2014. (37. évfolyam)
8. szám augusztus - Somogyi Krisztina: MÚLT ÉS JELEN EGY KALAP ALATT - A körtéri „Gomba” átépítése
fontos, mert így a tetőre nem kerültek fel azok a dobozok, amelyek a legtöbb épületnél jelentősen lerontják az összképet. Ezt a középső épített bútort, design magot úgy képzelhetjük el a legjobban, ha luxushajóhoz hasonlítjuk: mindennek megvan a maga helye, minden nagyon kompakt, formatervezett, és kiváló minőségű technológia bújik meg benne. A funkcionális és esztétikai tervezettség magas foka ez, igazi design, a szó legnemesebb értelmében. És ha már általános design-szemlélet: a mindenre kiterjedő figyelem és a vizuális nyelv magabiztos uralása szépen megmutatkozik az épületre felkerülő jelekben és írásokban is. A különböző helyiségek funkcióit mutató piktogramok vagy a Bartók Béla úti bejárat belső falán lévő, a tervezés fontosabb adatait mutató felirat a modernista tipográfiai szemléletet tükrözi. Egy ilyen részletből is kiolvasható az a műgond, amellyel az építészek nevelgették épületüket. Egy fontos részlet A Gomba esetében tehát egyes részleteket újra kellett teremteni, ami tervezési feladat. Más részleteknél a felújítás került előtérbe. A kreativitásra mindkét esetben nagy szükség volt. A legjobb példa erre a kör alakú pengetető megóvása. A Gomba épülete az Allée irányába lejt. A szintkülönbségeket az épület természetesen korrigálta, de az idők során a tető mégis megsüllyedt. A felújítás során komoly fejtörést okozott, hogy mit lehet tenni ezzel a 70 éves vasbeton lemezzel. A statikus, Nagy András azt javasolta, hogy pár hét leforgása alatt szép lassan emeljék vissza eredeti magasságára. Az óvatos beavatkozás sikerrel járt, a lemez ma töretlen ívben szalad körbe. Az emelés ténye azonban észrevehető a pilléreken: a világosabb színű felső rész a berakott toldás. Ha arra járnak, megfigyelhetik. Épület és környezet konfliktusa A felújítás tervezői múlt és jelen értékrendje között keresték az egyensúlyt, miközben az épület külső burkától a belső terekig haladva igyekeztek túlélésre felkészíteni épületüket. Sikerrel jártak. Ha az emberben maradnak kérdőjelek, azok kívül esnek a vállalt feladaton, túl vannak azon a szűk építési telekhatáron, ami szinte rögtön a Gomba kontúrja mellett húzódik. (Az építési területet a bazalt kiskockakő mutatja.) Nehéz döntést kellett hozni a fákról. A 2009-es pályázati anyagokból is kitűnik, hogy az építészek mennyire szerették a Gomba közepén lévő fákat, amelyek magasan az épület fölé emelkedtek, természetes árnyat adtak az udvarnak, és – gondolom, nem én vagyok az egyedüli, aki így látja – szimbolikus jelentést is hordoztak. Nos, az építészek és a velük dolgozó tájtervezők legjobb szándéka ellenére a fák áldozatul estek az átépítésnek. „A meglévő kőrisfát nagyon sajnálom. Telepíttettünk oda természetesen újat, de a helyzet nem ugyanaz. Mi amúgy fából nagyobbat szerettünk volna, olyat, ami jobban visszahozza a korábbi állapotot. Sajnálom, hogy jó pár évtizedet kell majd várni, amíg komoly méretűre nőnek majd meg a fák.” – jegyezte meg Szabó Levente, miközben körbejártunk. Az összkép szempontjából szintén problémás az a kakofónia, ami a téren tapasztalható. Az elmúlt évtizedek építési beavatkozásai nem jó ütemben és nem kellő összehangolással valósultak meg. Többféle épület, támfal, parterre, szellőző, pad, burkolat, megálló, műalkotás igényű „melegedőkő” és számos felirat látható egyszerre, egy képmezőben. Ez az összetettség a Gomba építészei számára adottság volt. Feltételezem, hogy ez is oka annak, hogy maga a Gomba ennyire visszafogott eszközhasználattal, ennyire fegyelmezetten és következetesen megfogalmazott. Szabó Leventéék munkájukkal megnyugtató rendet kívántak teremteni és pontos hangsúlyokat artikulálni. Mindezt tették annak érdekében is, hogy a hamarosan beköltöző, feltehetően zajos, színes-szagos élet hátterében tisztán olvasható maradjon egy olyan építészeti alkotás, amely 70 év elmúltával is hordozott komoly, visszafejthető és újrafogalmazható építészeti tartalékot. Az építészeti koncepció túlélte ezt az időt, az épület megújult: mostantól a használókon és a tulajdonosokon múlik, hogy mennyire lakjuk le újra ezt az értéket. ● 21 BUDAPEST 2014 augusztus Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara Bazalt kiskockakő és egy kevéske zöld. De egyszer majd megnőnek a fák A belső udvar rendezett világ A pavilon karakterét a körbefutó tető adja
