Budapest, 2014. (37. évfolyam)
8. szám augusztus - Somogyi Krisztina: MÚLT ÉS JELEN EGY KALAP ALATT - A körtéri „Gomba” átépítése
18 BUDAPEST 2014 augusztus Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara A Móricz Zsigmond körtér szellemi origóját újra méltó módon jelöli ki az a fedett-nyitott pavilon, amely sokak számára emblematikussá tette ezt a helyet. A mai elegáns, tiszta forma láttán könnyen jönnek a dicsérő szavak, az ítélet: értékes alkotás ez. De emlékezzünk csak vissza a közelmúlt évtizedeire, a graffitivel lefújt falakra, a rácsokra, a kellemetlen szagokra, koszra, hogy megértsük nemcsak politikai akarat, hanem szaktudás, fantázia és kitartás is kellett ahhoz, hogy újra örülhessünk ennek az épületnek. A mából körbenézve A Gomba körül ma már nincsenek palánkok, három irányból újra át lehet rajta haladni, az eső elől be lehet húzódni a körbefutó pengetető alá. Az épület közepén közkívánatra ott maradt a tömzsi szökőkút is. A pavilonban lévő három helyiségbe hamarosan élet költözik: információs iroda és vendéglátóhelyek, amelyek várhatóan felpezsdítik majd a közteret. Az új felvetés értelmében tehát nemcsak áthaladni, jegyet venni lehet ott, hanem kitűzött cél volt, hogy a Gomba találkozóhellyé váljon, azaz megállítsa és bent tartózkodásra hívogassa az embereket. A köztéren zajló gazdag városi élet, az emberi jelenlét ma fontosnak tűnik, számos átalakítás szolgálja ezt a felismert értéket. Hogy az emberek mennyire szeretik majd a Gombát, még nem tudni. Ez majd kiderül. Az építészeti alkotás megítélésére azonban már lehet vállalkozni, sőt – mint az gyakran előfordul – az építészeti mű feltehetően ebben a már kész, de még üres állapotában a legkönnyebben olvasható. Amit látni, tiszta képletnek tűnik: a körbefutó pengetető finom vonalvezetése a felújítás során emblematikussá erősödött, uralkodó karakterjegy lett újra. Az épület ismét elegáns, légies: egyrészt a szerkezet miatt – például a tetőt kecses körpillérek tartják –, másrészt, mert továbbra is három irányból nyitott, szabadon átjárható, harmadrészt mert az átalakítás után a három „zárt” helyiség részben üvegfalakkal határolt, azaz belátni–átlátni rajtuk is. A felújítás hitelesen idézi meg a hajdani tervező építészeti értékszemléletét. Úgy tűnik, megnyugtató és egyértelmű, ami ezzel a védett épülettel történt. Hogyan is lehetett volna másképp? – gondolhatnánk, de hangsúlyoznom kell, hogy az átadásához vezető út komoly vitákon át vezetett. 2008 óta többféle, gyakran egymásnak ellentmondó szándék, felvetés és érvelés csatázott itt is. A nyugodt, elegáns és rendezett eredmény egy értékrendjében magabiztos fiatal építészcsapat kitartó munkájának köszönhető. A körtéri „Gomba” átépítése szöveg: Somogyi Krisztina, fotó: Biri Balázs Egyszer volt, hol nem volt, jobban mondva, újra van a Gomba. Az indítás mesebeli, mert úgy tűnik, ez egy olyan történet, amelynek a vége jó. Most ez látszik hihetőnek. Több évtized vegetálás, lassú pusztulás, méltatlan állapot után ugyanis örömteli módon alakult át Buda egyik legfontosabb csomópontján a mindenki által csak Gombának hívott építmény. MÚLT ÉS JELEN EGY KALAP ALATT A körtéri Gomba felújításának tervezői: Hetedik Műterem Kft. és Gyüre Építészműterem
