Budapest, 2014. (37. évfolyam)
8. szám augusztus - Szántó András: NYÁRI KULINÁRIA - A Városliget, amilyen volt, és amilyen lehetne
Városligeti körsétánk során olyan kisebb vagy kevéssé ismert helyeket fogok bemutatni, amelyekben lelkes és hozzáértő vendéglősök voltak. Mi sem bizonyítja jobban a vendéglátók rátermettségét, mint a vendégek elégedettsége, ami a bemutatott képek nagy részén jól látható. A kiválasztás természetesen nem volt egyszerű – mivel a Városliget olyan változatosságot mutatott a huszadik század elején, mintha a vendéglátás teljes repertoárját kívánná bemutatni a kocsmáktól a főúri klubokig. A ma is ismert és sokszor emlegetetteken kívül például a Pálmaliget, a Hungária kert, a Japán kert, a Gregorits vendéglő, a Kék Hordó, a Fővárosi Pavilon stb. Ha csak a főbb területrészeket vesszük, akkor is legalább négy karakteresen elkülönülő vendéglátási stílust fedezhetünk fel: 1. a „ligetszéle”: a Stefánia, az Erzsébet királyné és az Aréna út; 2. a belső területek vendéglői; 3. a mutatványos bódék környéke, Ős-Budavára és az Angol park; valamint 4. a kiállítások és vásárok időszakának alkalmi kocsmái és kertvendéglői. Most mindebből hármat választunk, fájó szívvel félretéve sok nagyszerű és bemutatásra érdemes képet. Az első vendéglők 0 A Városliget népszerűvé válása bő 200 éve kezdődött. Az 1800-as évek elejétől a városból kiköltöző mutatványosok (elsőként Grossinger Leopold a körhintájával) és al kalmi produkciók után 1838-ban épült fel és nyílt meg Tauber Fülöp állandó épületű tánchelyisége. A mutatványosok mellett természetesen azonnal szükségessé vált a kocsmák, ivók, büfék, majd az éttermek megjelenése is. Az első borkimérési engedélyt Grossin ger Lipót szerezte 1810-ben, az első ká vézót Kratochwill János nyitotta húsz év vel később. Az első pesti omnibuszjárat is az ő nevéhez fűződik. Kratochwill úrnak az 1830-as évek elején két kávéháza volt: az egyik a pesti kereskedőtestület székházában (ma: Széchenyi tér), a másik a városligeti Páva-szigeten. 1832 tavaszán kérte a városi tanácsot, hogy két kávéháza között napközben félóránként közlekedő társaskocsit indíthasson. Kratochwill kocsijai fedettek voltak, oldalt az ülések felett az ablakokról lehajtható ponyva védett az eső, esetleg az erős napsütés ellen. A járművekben 8-14 ember fért el és az erős rugójú kocsikat két ló húzta. Kijelölt megállói nem voltak, bárhol megállhatott, ahol az utasok le vagy fel akartak szállni. Vendéglő a kéményseprőhöz 1-5 A „klasszikus” Városliget régen az Aréna útnál kezdődött. A beépített házsorral szemben már zöld kertek, sétányok voltak (a mai múzeumok, a Hősök tere helyén), a Fasortól az Állatkertig. Így a város felől nézve az Aréna (ma Dózsa György) út a Kéményseprő vendéglő megnyitásakor a világ végének számított, bár 1858-ban a Városliget már folyamatosan vonzotta az embereket. Az alapítókról szinte semmit sem tudunk, csak egy későbbi visszaemlékezés ad alapot az óbudai származásra. A Bródy család Óbudán 1831-ben kávémérést, majd 1869-ben a későbbi híres Bródy kávéházat nyitotta meg. Rokonságukhoz tartozott az a Reisz család, melynek egyik tagja indította el a Kéményseprő vendéglőt. (Óbudán is maradt belőlük, hiszen egy későbbi leszármazott a Reisz és Hajós Óbudai Kristályjéggyárat működtette a Szentendrei úton). Az alapítástól 1892-ig homályba vész a tulajdonosok köre, ekkor azonban színre lép Ebner Ferenc és felesége, akik a Mil lenniumi kiállítás lendületét is kihasználva felvirágoztatták az üzletet. A század végére megjavult a közlekedés is, ezért Ebner úr a szomszédos telek (telkek?) megvásárlásával bővítette kerthelyiségét, így több mint 800 embert tudott egyidejűleg vendégül látni. Ehhez persze a konyha és egyéb helyiségek bővítésére is szükség volt. Az idény-jelleget mutatja, hogy a ház mérete, külseje alig változott A Városliget, amilyen volt, és amilyen lehetne Szántó András Konkrét felmérésről nem tudok, de azt hiszem, hogy a kertvendéglők száma, sűrűsége alapján mindenképpen a Városliget lenne a győztes a fővárosi „kertvendéglátási versenyben”. Bizonyos időszakokban pedig az egy kertre eső vendégek számában is az élre kerülne. Most, hogy a Városliget ilyen téren megszűnni látszik, emlékezzünk a szép évekre... 4 BUDAPEST 2014 augusztus NYÁRI KULINÁRIA
