Budapest, 2014. (37. évfolyam)
8. szám augusztus - Csontó Sándor: A NAGY HÁBORÚ - Írók a háborúban
A király 1-jén elrendelte az összes szárazföldi és tengeri haderők, a honvédség és a népfelkelők általános mozgósítását. Napokig lelkesült tömeg hullámzott a főváros utcáin, éltetve a háborút. Mindenki csak erről tudott beszélni. Keleti és Murányi ezer üveg fer tőtlenítő Lysoformot ajánlott fel a katonáknak. Héber Sándor kályhagyáros (Kazinczy u. 4.) valamennyi bevonult lakójának hozzátartozóitól elengedte a lakbért a háború végéig. A Kőbányai Serfőző Rt. rendelkezésre bocsátotta a Maglódi u. 17. gyártelepének lakóházát. Auguszta főhercegnő – aki szintén erős szivaros volt –, a hadba vonuló bakák javára gyűjtött szivarokat, melyeket a New York kávéházi asztalán halmoztak fel nemzeti lobogóval letakarva, himnusz és ováció közepette. Az ügető-versenypályán tüzérek, ágyúk, lőszerkocsik és kincstári lovak tanyáztak. Gróf Széchenyi László és felesége Vanderbilt Gladys Andrássy úti palotájukban 600 katona részére biztosítottak pihenőhelyet és ellátást. Rákospalotán, Hufnágel Fábián fűszerkereskedő kétszer rálőtt feleségére, majd fejbe lőtte magát is, ez után konyhakéssel kezén és lábán is felvágta az ereit. Tettét a háború miatt érzett szerfeletti felindultságával magyarázta. A Vígszínházban az Akik itthon maradtak, a Királyban Pásztor Árpád tól a Ferenc Jós ka azt izente, a Medgyaszay kabaréban a Pufi a háborúban c. darabot adták. 1914. augusztus 18-19-én a 7. honvéd tüzérezred és a 31. honvéd népfelkelő gyalogezred elindul a frontra. A háború kitörésekor még sokan harcolni akartak, nem pedig szellemi munkát végezni a hátországban, az idő múlásával azonban a lelkesültséget kiábrándultság váltotta fel. Babits Mihály veszélyes kalandnak nevezte a háborút, amely képes változást hozni, és ahol a férfi méltóságát érezheti. 1914 őszén azonban már komoly kétségekről számolnak be versei, és a kaland helyébe az aggodalom lépett. A háborút támogató értelmiségieket egyenesen „szellemi hadseregszállítóknak” nevezte, akik „tollal hetvenkednek és szájjal hősködnek”, és akiket meg kell különböztetni a katonákba lelket öntő, tisztességes íróktól. Ambrus Zoltán szerint, ha az író te hetséget érez magában arra, hogy harctéri tudósításokkal szolgálja az újságírást, bizonyára hasznos munkát végezhet, amely írói erejének is dicsőségére válhat. A háború első kommentátorai között nagy lelkesedés jellemezte Balázs Bélá t. A háború számára nem kevesebb volt, mint „szent háború”, ami túlnő látásunkon és ítéletünkön. 1914 augusztusában önkéntesként került a frontra, ahol megsebesült. 1916-ben jelent meg háborús naplója, a Lélek a háborúban. A Nyugat írói közt nem ő volt az egyetlen, aki ebben a kezdeti időszakban szintén a frontra került mint haditudósító. Halász Gyula leveleit rendszeresen közölte a lap az októbertől elindított Tábori posta rovatban. Ker tész István, Lengyel Géza, Tersánszky Józsi Jenő és Csáth Géza szintén dolgozott a fron ton. Bíró Lajos sikeres novellaíró a háború kitörésekor a Vészi József által szerkesztett Pester Lloyd haditudósítója lett. Emellett számos, béketárgyalásokat sürgető cikket írt a Világba. A nagykárolyi születésű dr. Jászi Oszkár 1915–1916-ban a Világ haditudósí tója volt, hosszabb időt töltött a keleti és a déli frontokon. Bejárta Szerbiát, Albániát és Montenegrót. Nem sodorta el a háborús lelkesedés, mint sok más kollégáját, mindvégig kitartott pacifizmusa mellett. 2 BUDAPEST 2014 augusztus Többeknek: Lapunk utolsó száma, a mozgósí tással kapcsolatos bonyodalmak következtében nem jelenhetett meg idejében s olvasóink egy részének csak késedelmesen jutott kezébe. Ez az állapot azonban már ezen a héten megszűnik, a Vasárnapi Ujság-ot a fővárosi előfizetői úgy, mint eddig, vidéki előfizetői pedig annyi késedelemmel fogják megkapni, amennyit a csapatszállítások befejeztéig minden postai küldemény vagy levél késik. Írók a háborúban Csontó Sándor Augusztus 1. Németország hadat üzen Oroszországnak, majd két nappal később Franciaországnak, és lerohanja Belgiumot; beáll a hadiállapot Nagy-Britannia és Németország között is. 5-én az Osztrák–Magyar Monarchia üzen hadat Oroszországnak, Szerbia a németeknek, egy héttel később Anglia és Franciaország Ausztria-Magyarországnak. A Monarchia támadása Szerbia ellen. A francia csapatok betörtek Elzászba, majd Lotharingiába, azonban a véres harcok egyik félnek sem hoztak eredményt. A német 8. hadsereg három hadteste megütközött az 1. orosz hadsereggel. A csata itt is eldöntetlen maradt, de Tannenbergnél győztek a németek. Átadták az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti vízi utat, a Panama-csatornát. Budapesten akkoriban... „Szivarja rossz volt, s öröme olcsó, / S minden jutalma egy szűk fakoporsó.” (Juhász Gyula) A NAGY HÁBORÚ
