Budapest, 2014. (37. évfolyam)

7. szám július - Buza Péter: MAGÁNANZIKSZ - Csillagosok, katonák…

Az 1893-as születésű Róth Salamon Lázár – atyja Róth Bernát vendéglős, anyja Salamon Rézi – Munkácsról vonult be 1914 októberé ­ben a Besztercebányán állomásozó 16. hon­véd gyalogezredbe. A galíciai fronton ezrede egészségügyi altisztjeként szolgált. 1916 júni­usában esett fogságba, 1918 májusában sza­badult. De akkor még csak a fogolytáborból. A Magyar Katonai Távíróiskolába vezénylik, ez az utolsó csapattest, ahová a parancs köti. És amikor minden szétesik Magyarországon, a fővárosban, a Síp utcában talál lakást ma­gának a háborúban felnőtt kereskedősegéd. A front és Pest A háborús adatokat két dokumentum tar­talmazza. Az egyik a Magyar Tűzharcos Szövetség kitöltött űrlapja, amelyet a front­harcosok átigazolására rendszeresítettek 1940-ben. A „kommunizmus alatti magatar ­tása” kérdőpontra a válasz: „hazafias” . Az aláhúzható választási lehetőségek között a megfelelő meghatározásként a kérdezett azt feleli: „zsidónak tekinthető személy vagyok” . A másik egy nyilatkozat. Aláírói világhá­borús tisztjei, Géczy-Hugyecz Endre főhad ­nagy és vitéz Domby Rezső százados: „Aluli ­rottak ezennel igazoljuk, hogy Róth Salamon Lázár, budapesti /VI. Nagymező u. 8. III. em. 7./ lakos azonos Róth Sámuellel, aki 1914-18 években a galiciai harctéren a besztercebányai 16-os honvédgyalogezredben, annak második századában mint szakaszvezető szolgált. Bu­dapest, 1941. évi május hó 23, napján” Két hitelesítő pecsét nyomatékosítja ez utóbbi okmány hitelességét. Az egyik a Vitézi Rend Főszéktartóságáé, a másik a Budapesti M. Kir. Honvéd Városparancsnokságé. Róth Salamon – a fronton Sámuel, a család­ban Sándor – budapesti illetőségi bizonyít­ványát (szegénységi bizonyítványa alapján: bélyeg- és illetékmentesen) Pestre költözése után sok évvel, 1929-ben kapta meg. Salamon Lázár 1920-ban vette feleségül Berliner Háni Gitelt (a család Gizi nek is ­meri). Az asszony 1899-ben született. Hu­szonegy éves, Sándor huszonhét, mikor az esküvői sátor alá állnak. Gizi édesapja, Berliner Salamon fakereskedő a Zemplén megyei Sztropkón. Már nem élt, amikor ez a későn jött leánya megszületett (az apa 39 éves volt, az édesanya 36). Édesanyja, Schön ­feld Eszter megözvegyülvén költözött fel Budapestre, még 1920 előtt. A család a Dob utca 38-ban lakott. Csillagosok, katonák... Buza Péter Fürst András, a vegyész képzettségű programozó matematikus – vezető szoftvermérnök – huszonöt évnyi távollét után a közelmúltban jött haza végleg Amerikából Pestre. Abba a Szent István parki lakásba, ahol nagycsaládja 1945 februárja óta él, ahová, már iskolás kisgyerekként, maga is beköltözött a szüleivel. A fiókokban száz év fotói, iratai várták: két éve elhunyt édesanyja dokumentum-hagyatéka. András szinte semmit sem tud arról az életről, arról a világról, amelynek emléknyomait ezek a papírok őrzik. Eldöntötte, semmit sem tart meg belőlük. De ha valaki elviszi, felhasználja? Nincs ellene kifogása. Ezen a magánanzikszon – amelyet nem adtak postára a messzi rokonoknak, vagy éppen a fővárosi ismerősöknek –, a nagyszülei, Berliner Janka és Róth Salamon állnak mo­solytalanul esküvőjük napján, 1920. július 9-én, Gasché Gusztáv Baross utcai Nagyító Intézetének masinája előtt. 22 BUDAPEST 2014 július MAGÁNANZIKSZ

Next

/
Thumbnails
Contents