Budapest, 2014. (37. évfolyam)
7. szám július - Somogyi Krisztina: ÉPÍTÉSZET FALTÓL-FALIG - Az Eiffel Palace irodaház átalakulása
18 BUDAPEST 2014 július Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara Épített örökségünk gyakran nehéz dilemma elé állítja a szakembereket. Egyfelől régi épületeink hatalmas szellemi értéket képviselnek, másfelől a mai élet újabb meg újabb helyet követel magának. Örökségünket törvény is védi, ráadásul identitásunk érdekében is lényeges megőrizni azokat. Egy régi épület sokféleképpen őrzi magában a kort: nemcsak egyediségével, stílusával és művészeti kidolgozottságával képvisel értéket, hanem léptékével, arányaival, hangsúlyaival, de még anyaghasználatával vagy tereivel is pontosan érzékelteti, hogy milyen volt a világ egykoron. Így a 19. század végének fellendülése, a fejlődő város optimizmusa kiolvasható abból a sok eklektikus épületből, amely pár évtized alatt, szinte egyszerre épült, és a pesti belváros jellegét adja. Az Eiffel Palace építéstörténete is sokatmondó: a házat a Légrády testvérek építették a Pesti Hírlap székházának. Az alsó szinteken nyomda létesült, felette szerkesztőségi irodák és szedőtermek, majd lakások, így a tulajdonosok saját otthonai is. A hírlapkiadás akkoriban jövedelmező iparág volt. A tulajdonosok nem fukarkodtak a beruházással. Tervezőnek elsőként a kor legjelesebb építészét, Hauszmann Alajos t kérték fel, de ő a műtermében dolgozó, és már éppen önálló irodával induló fiatalabb kollégáit Korb Flóris t és Giergl Kálmán t ajánlotta, akiknek a neve később olyan rangos tervezésekhez kötődött, mint a New York-palota, avagy a Klotild-paloták. A kor lendületére jellemző, hogy a kivitelező, Hauszmann Sándor röpke 10 hónap alatt készült el az épülettel. A gazdag fémmunka és díszítőszobrászat ismeretében ez egészen ámulatba ejtő. Az épületbe több technológiai bravúr is beépült. Az első udvar üvegtetővel volt lefedve az első emelet felett, alatta csattogtak a nyomdagépek. Hogy a rázkódás ne zavarja a lakókat, ezt az épületrészt külön alapozták, ennek következtében külön is mozgott. Ritkaságnak számított az udvarnak sajátos karaktert adó, csodálatos öntöttvas függőfolyosó is. Szintén különlegesség az épület gázfűtése, no és persze a sarokkupola tetején álló Géniusz szobor, amely kezében fáklyát tartott. Ez esténként világított. Bármilyen mesés is az indulás, az épület a 21. század elejére üresen maradt és romlásnak indult. A hajdani dicsfény lépésről-lépésre halványult el: a II. világháború alatt a tetőt bombatalálat érte, a kupola elpusztult. Az 50-es évektől kezdve különböző nyomdák kerültek oda: a díszítésekre, finomságokra, felújításra akkoriban nem figyeltek. Legtovább a Zrínyi nyomda működött ott, de 1996-ban ez is bezárt. Egy magyar fejlesztő, a Horizon Development, komoly építészeti tudással és értékszemlélettel keresett ingatlant a belvárosban: 2011-ben figyeltek fel a házra. Az Eiffel Palace irodaház átalakulása Somogyi Krisztina A Bajcsy-Zsilinszky út végén, a Nyugati pályaudvarral szemben átadtak egy új irodaházat. Aki az utcáról szemlélődik, joggal mondhatja, hogy nem is új az, hanem egy tipikus pesti eklektikus épület. Az egyszeri járókelőnek igaza van, az Eiffel Palace homlokzatát valóban az 1890-es években tervezték. Én azonban azt állítom, hogy ez a ház mégiscsak új. Mai alkotás. Ennek ellentmondani látszik, ha valaki bemegy a belső udvarra, és meglátja a pazar öntöttvas függőfolyosókat, amelyeket állítólag Eiffel műhelyében készítettek. Úgy tűnhet, hogy az ember egy szépen felújított ház falai között sétál. És valóban. Azaz inkább mégsem. Összetett történet ez. ÉPÍTÉSZET FALTÓL-FALIG A Pesti Hírlap székháza 1893-94-ben épült Ugyanaz 2014-ben: az Eiffel Palace irodaház fotó: Bujnovszky Tamás
