Budapest, 2014. (37. évfolyam)
6. szám június - Steindl Imre építészete - A Vörös Tehén a Vígszínházban!
A Holnap Kiadó szervezésében következő várostörténeti sétánk témája Steindl Imre lesz, így szeretettel várjuk mindazokat, akik az ő épületeivel szeretnének megismerkedni. A rövid belvárosi sétán 1,5–2 óra alatt ismerkedünk meg az építész alkotásaival, a belvárosi Steindl épületekkel, különösképpen az Országházzal. Találkozó: Budapest V. kerület, Kossuth tér, a Nagy Imre szobor előtt. Programunk mindenki számára nyitott és ingyenes. A séta teljes útvonala, valamint bővebb információ: www.facebook.com/azepiteszetmesterei, www.holnapkiado.hu. A Steindl Imre építészetét bemutató album 9900 Ft-os áron megvásárolható a Holnap Kiadó könyvesboltjaiban. ● Fischer Iván „A Vörös Tehén” című operája a tiszaeszlári vérvád-történetet mondja el. Októberi bemutatóját követően június 23-24-én a Vígszínházban játsszák újra, ennek apropóján a mű librettóját jegyző Parti Nagy Lajossal beszélgettünk. BFZ. (Budapesti Fesztiválzenekar): Azok a levelek, amelyeket zeneszerzők írtak librettistáiknak, általában nagyon sokat elárulnak arról a dramaturgiai elképzelésről, amely egy-egy új mű születését vagy fogantatását megelőzi. Hogyan dolgoztatok együtt Fischer Ivánnal? Ha lett volna levelezés, miről szólt volna? P.N.L. (Parti Nagy Lajos): A librettista itt egyértelműen Iván, akkor is, ha Krúdy szövegein alapul az opera. Április végén kért meg, segítsek neki, írjam meg az első két jelenet dalszövegeit – szépre és ironikusra, mintha valódi népdalszövegek lennének. Sokféle variációt írtam, nem is kész dallamokra, hanem ritmusokra, figyelembe véve a Krúdy-regény szövetét, világát s mindenekelőtt azt, mi volt Iván célja az adott jelenetekkel. Az első jelenet egy idill, a szövegek funkciója inkább színező, díszítő. A második jelenet mulatozás a Vörös tehén fogadóban, hallgatóval, lassú csárdással és gyors csárdással, ezek szintén kor- és hangulatfestő szövegek, stílusgyakorlatok, imitációk, nagyon élveztem őket. Főleg mailben dolgoztunk, lényegében egész nyáron, küldözgettük oda vissza a ritmusképleteket, a változatokat, hogy ő mire gondol, én mire. Több munka volt, mint előzetesen gondoltam, de azt hiszem, jól, hatékonyan tudtunk együttműködni. Minthogy övé a zene is, a koncepció is, én mentem utána, amiben csak tudtam, közben persze esett sok szó a darabról és Krúdyról. Én azért vállaltam el, mert nagyon tetszett Iván ötlete, tetszett A Vörös Tehén mint cím és motívum. BFZ.: Ismerted Iván zenei elképzeléseit? Tudtad, hogy milyen zenei nyelven szólal majd meg a szöveged? P.N.L.: Nagyjából. A dalokra vonatkozóakat leginkább. Persze csak mikor nyáron – már a szövegek egy részének megírása után – elzongorázta-elénekelte őket egy este, akkor vált világossá, legalábbis számomra, hogy mi lesz ez az egész, s lettem tőle még lelkesebb, mint korábban. BFZ.: A tiszaeszlári vérvádról szóló ope rának a mai Magyarországon alighanem akkor is aktuálpolitikai üzenete van, ha nem ez az alkotók szándéka. Mit gondolsz erről? Mit kezdtetek ezzel a problémával? Kell-e ezzel foglalkozni? P.N.L.: A történet máig egy jellegzetesen hátsóeurópai, s nagyon magyar történet, bizonyos körök józan ész elleni szabadságharcáról. Ezzel együtt az opera nem aktuálpolitizál, Ivánt mindenekelőtt a hamistanúzásra csábított-kényszerített fiú megtérése, a fiú és az ő ellenére felmentett apa viszonya érdekli. Persze ezzel és ezáltal az egész tébolyról és szörnyűségről is véleményt mond, de mindenekelőtt megbékélésről és megbocsátásról beszél, arról, aminek e tájon nagyon a híján vagyunk. ● STEINDL IMRE ÉPÍTÉSZETE Séta a Holnap Kiadó szervezésében 2014. július 14., hétfő, 16 óra A VÖRÖS TEHÉN A VÍGSZÍNHÁZBAN! Fischer Iván A Vörös Tehén című operája Vígszínház, 2014. június 23–24., 20 óra 30 BUDAPEST 2014 június
