Budapest, 2014. (37. évfolyam)
6. szám június - Somogyi Krisztina: Anziksz a Kossuth térről
18 BUDAPEST 2014 június Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara Felülnézetből A teret ismerők már régóta állították, hogy az átalakítás elkerülhetetlen, de a felújítást feltehetően éppen a hely fontossága gátolta, hiszen minden, ami a Kossuth téren történik jelentőséget kap. A 2014 tavaszától látható beavatkozás építészek és tájépítészek közös munkája lett, a tervezést Tima Zoltán Ybl-díjas építész (KÖZ TI) vezette, aki a felszín rendezésébe Mo hácsi Sándor (s73) tájépítészt vonta be. A tér állapotát Tima így összegezte: „A II. világháború végéig a tér folyamatosan fejlődött, igazították a stílusokhoz és az igényekhez. Steindl eredetileg barokk jellegű teret tervezett, ahol az emberek sétálhattak. Aztán egyre több lett rajta a lovaskocsi, majd megjelent az autó és a villamos is. 1937-ig felkerültek a térre a szobrok. Ezek mind visszahatottak a tér megjelenésére. A világháború után a karbantartás hiánya rettenetesen tönkretette a teret. Lelakott volt, mint annyi minden Magyarországon. A dolgok inkább csak úgy ott maradtak. Így felfedezhető volt a 45 előtti állapot vonalaiban, de megengedték, hogy a dísztéren autók parkoljanak. A 70-es évek közepén a Krisztina körútról ott útban lévő fákat hoztak ide, de aztán ezeket nem gondozták, elburjánzottak, kitakarták Anziksz a Kossuth térről szöveg: Somogyi Krisztina, fotó: Bujnovszky Tamás Az építészet a tényektől függ ugyan, de tevékenységének valódi területe a jelentések világa. Mies van der Rohe A Kossuth tér átalakult. Egyszerűnek tűnő állítás, tőmondatba sűríthető. Ennek a tömörségnek egyrészt ereje van, másrészt látenciája: számos más gondolat bújik mögéje, amely árnyalja, módosítja, színezi azt. Így például magyarázatra szorul, hogy egy építészeti témájú írás miért nem arra a háromezer négyzetméteres látogatóközpontra, múzeumra, kávézóra, illetve 600 férőhelyes garázsra összpontosít elsőként, amelyeket átadtak. Hiszen az Országházhoz való bárminemű hozzáépítés nagyszabású építészeti feladat, többek között azt példázza, hogy egy kiemelt fontosságú műemlékkel mit is tud kezdeni ma a szakma. És mégis: a beavatkozás lényege a Kossuth tér felől érthető meg. Az emberek által bejárható köztér, az agora a lényeg, a központi szimbólum. Ennek hétköznapi használatából és szimbolikus jelentőségéből következik mindaz, ami megépült. A légifotón jól megfigyelhető a Kossuth tér hármas térosztása és a látogatóközpont bejáratának bevágása az északi térrészben forrás: Civertan Grafikai Stúdió
