Budapest, 2014. (37. évfolyam)
1. szám január - Simplicissimus Budapestje
Mottó 2 „...Amelyik vidéket nem írtam meg, az csak azért volt, mert mikor ott éltem, akkor még nem írtam. Ma már írva élek. Írek. Írva sírok, írva vigadok. És ez sem igaz. Jó emberek vettek körül mindenütt. Jó volt lennem mindenütt. Jó volt lennem. És jó ma is. Fájnak az elvesztett otthonok, helyek, emberek. Nem lehet fájdalom nélkül megúszni. Hogy fáj, az azt jelzi csak, hogy fontosak voltak. Hogy voltak. Amíg élek, vannak tehát. Mindenütt vártak, szeretettel. És mindenhonnan elköszöntem egyszer. Vagy mert elmentek mellőlem. Vagy mert én mentem el. Mindenütt volt mellettem gyerek. Van ma is. Szerethető és szerető. És mégiscsak: nincsen gyermekem. Mindenütt otthon voltam, de mindenütt vendég is kicsit. De hát tudjuk a Versből: mindannyian egy nagy ismeretlen Úrnak vagyunk vendégei...” BÄCHER IVÁN UTOLSÓ ÍRÁSÁNAK UTOLSÓ MONDATAI NÉPSZABADSÁG 2013. DECEMBER 7. Az egyfelől-másfelől éve Budapesten: Visszatekintés 2013-ra Ha azt mondom, hogy „egyfelől-másfelől év”, akkor az nagy haladásnak számít: sok év után van, aminek örülni lehet, remény mutatkozik arra, hogy Budapest lendületbe jön, kikerül a negatív spirálból. Hogy felfelé induljon el, ahhoz még sok minden kellene – de a hanyatlás, szerény véleményem szerint, alkalmasint megállt. Az egyfelől-másfelől érzés általános, mert vannak jó dolgok és rossz dolgok, de egyegy dolgon belül is erre-arra billen az igényes városi megfigyelő ítélete. Az alábbi listában szándékosan összekevertük a fontos és az apró dolgokat. Tíz örvendetes dolog 2013-ban, béka- illetve drónperspektívából 1. Újra, új címmel megjelent a Teljes Budapesti Utcajegyzék Képzeljenek el egy 560 oldalas listát, amelyben benne van minden mai és egykori utcanév, Budapest mai területén. Köztük a fontosabb nevekről szórakoztató, színes történetek. A végén részletes térkép, amivel valószínűleg kár volt bajlódni. Ugyan ki keres manapság papír térképeken, az okostelefonok korában? Mármint Complicatus barátomon kívül? Kihagyhatatlan viszont a kötetet szerkesztő Ráday Mihály terjedelmes és lebilincselő előszava. Számba veszi az utcanévtörténet minden érdekességét, és egykori várospolitikusként megosztja velünk e tárgyban átélt saját kalandjait. Bárcsak ez a könyv lenne az utolsó kiadás! Mármint hogy egy-két év múlva, amikor a könyv már elfogyott, előlépne egy mecénás, aki megvenné és a hálóra tetetné az anyagot, és megbízná Rádayt a karbantartással... (Budapesti utcanevek A-Z, Corvina, 2013, az adattárat összeállította Mészáros György és Ráday Mihály. Az utcanévtörténeteket írta Buza Péter, Gál Éva, Lukács Katalin, Prusinszki István. Borítóterv: Gyuska Györgyi, 672 o. + 85 o. térkép, 5990 Ft.) 2. Megnyitott a Budapest Music Center, a BMC Ahogy már beszámoltunk róla, magánvállalkozásban felépült, magántulajdonú kulturális intézmény, némi utólagos (helyeselhető) állami támogatással. Klasszikus és kortárs zene, jazz, könyvtár, étterem, még kis szálloda is. Menjenek gyakran, lássanak, hallgassanak sok csodát. (IX. Mátyás utca 8., www.bmc.hu) 3. Benépesült a Gozsdu-udvar, amely újra rátette városunkat a turisztikai világtérképre A Király utca 13. és Dob utca 16. között meghúzódó hatalmas, középen-utca átjáróház renoválása éppen a válság elejére lett készen – képzelhetik, milyen üzleti sikerrel. Két évvel ezelőttig mindössze egy étterem működött benne, ma talán húsz. A legjobbak: Spíler, Kolor, Klikk, Bistro Cochon, Blue Bird Café... 4. Zebra létesült Ó- és Újlipótváros között, a Pozsonyi út torkolatában, amely Simplicissimust minden egyes nap megörvendezteti Ehhez nincs nagyon mit hozzáfűzni – jó és kész, talán trendfordulót jelez. Az autósoknak egyáltalán nem lassabb. (Már úgyis lassú.) 5. Kinyitott a Bálna, „kis hibával”, de így is nagyon-nagyon örülünk neki Erről rengeteget írtak már: a kis hiba az, hogy üres a bálna, de nagyon. Vajon van-e annyi esze a tulajdonos önkormányzatnak, hogy egy éves ingyenességet, fokozatosan emelkedő bérleti díjat szabjon meg? Most mindenesetre olyan a Bálna, mint egy gazdag, ritkán lakott észak-norvégiai kisváros presztízsberuházása, ahol kevés a vásárló, de jó minőségű az épület, s ahonnét egy csinos „fjordra” látni. 6. Meghosszabbították a Cirko-Gejzír szerződését, amely Budapest egyik legszerethetőbb intézménye Pest egyik emblematikus artmozijának két terme van – de hát ezt ki nem tudja? Saját maguk szerzik be a filmeket. A pénztárosok önkéntesek. Ön nem akar önkéntes lenni, Nyájas Olvasó? (V. Balassi Bálint utca 15-17.) 7. A Romkocsma 2.0 folyamat betetőzése A romkocsma műfaj a főváros lelassult fejlődésének pozitív mellékterméke. Tíz év alatt üzletág lett, sőt ma már mesterségesen tenyésztik a romkocsma életérzés ihlette helyeket, ezt hívják 2.0 verziónak. Ennek nagyon szép példája Simplicissimus új kedvence, a Bordó Bisztró. Maga a név is szellemes, hiszen a bor, a Bordeaux városnév és a szín magyar neve keveredik benne. (VI. Nagymező utca 3.) 8. Előkerült a nagy Budapest-modell, az elszalasztott lehetőségek szimbóluma A piszkos, még takarítatlan Bálnában mutatták be egy őszi hétvégen, nagy tömegeket vonzott. A hetvenes években rakták össze, hogy aztán néhány alkalmat kivéve raktárakban porosodjon. Újra el kellene készíteni, talán nem ilyen anyagokból... vagy inkább virtuálisan? Erről sokaknak az jut eszébe, hogy kellene a város központjában egy pavilon, ahol az új terveket nézegethetnék a polgárok. Vagy nem inkább egy rendes, új, korszerű, fél-nyilvános Városháza? (A modell most éppen sehol sem látható.) 9. Túlélte az első évet a Fuga Rádió Tágabb értelemben annak is örülnünk kell, hogy a Katona József Színház átellenében még mindig megvan a FUGA építészeti központ, Budapestnek ez a vonzó közösségi össz-művészeti központja, ahová mindig érdemes 18 *Mottó: „Nekem mondod, pestinek, hogy füle van a tepsinek?” – XX. század végi mondás Simplicissimus Budapestje * BEVEZETÉS A KORSZERÛ SZNOB- ÉS HEDONIZMUSBA, VALAMINT AZ ALKALMAZOTT EMBERLESÉS TUDOMÁNYÁBA
